A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

176 DÉTSHY MIHÁLY fasc. 13. pali. A. fol. 19—22.). Hasonlóan ír ápr. 1-én (u. ott, fol. 42—3.). Debreczeni Rákóczinak, jul. 21.: „Fwlek es Zendreo, Zadwara, Regec... ellensegh mind" (u. ott. fasc. 11. pali. A. fol. 78—9.). Rákóczi Lórántffy Zs.-nak aug. 31.: „Isten Szendrőt kézben adván, ide Szádvárán, Szepesvárán kivül több nem lenne" (u. ott. fasc. 12.). Kemény János Rákóczynak, nov. 13.: „Szendreő addig mint maradgyon. Ha lehetne az alsó Varost kézhez kellene venni, abban praesidiumot hadni, s, be teuődnek, onnan mind Szendrőnek, Szaduaranak kapuja." (u. ott, fasc. 12. pali. D. fol. 627.). 1645 jun. 12. Rákóczi Lórántffy Zs.-nak: „Sadvárának megrekesztésére Torna s Gömör vármegyét rendeljük, könnyen végben is vihetik ezt." (Szilágyi S. A két Rákóczi György csal. lev. 326. o.). [65] Panaszi Pázmány Miklós, Pázmány Péter érsek unokaöccse, Rákóczi hadjáratának megindulása előtt 1644 febr. 4-ém ír Szádvárból Bécsbe: „Édes Kolos vari Vram, Kedet Kérem ked kuldion egi perspectiuat (távcső) mert most nincsen es igen kellenek az csak nem megh zallott varba. Kednek megh szolgalom.. . Dátum raptim in Saduar 4 Febr 1644 Ked Fia Pazman." (EL, 673. cs. 6408. közli Jeney Ferenc: Pázmány Miklós veszprémi főkapitány, Veszprém M. Muz. Közi. 1963, 1. sz. 166. o.) [66] OL Acta Publ. fasc, 22, no. 35. Prot. et Index. I. k. 293. o.: „De anno 1645. 5* Juny. Rescriptum Ferdinandi Regis Hung. Palatino Regni significans, quod Princeps Rákóczy ad pacem inclinet, verum loco Zadvára, Domínium praefati Palatini Regécz petat." Az 1647. évi 110. te. a Pethék és Rákócziak vitájának újabb vizsgálatát rendeli el. [67]. Az 1647. évi Transactio későbbi átírásokban OL Batthyány hg. cs. lvt, Mise. 103. rsz. No. 30. és EL Rep. 24. 174. cs. No. 74. Ez utóbbi „Jakusics kezdése az. Chakiackal" felírással, 1658-ból. [68] Az 1649. évi 69. te. 1. §. szerint, amely az 1647. évi 110. te. végrehajtását sürgette, már Csáky László kezén lehetett a vár: „cum domínium idem medio tempore ad manus aliorum devenisset". Csáky László 1654 ápr. 27. levelében is sajátjának mondja: „Cum arx quoque mea Szádváriensis" (TT. 1901, 352. o.). 1650. máj. 27-én egyébként Bebek Ferenc Kata nevű lányának, Perényi Ferencnének leszármazottai „eleinkről reánk szállót port akarván movealni Szadvar veget", követelésükről Wesselényi Ferencné, Széchy Mária javára lemondanak (OL Batthy. lvt. Mise. 103. rsz. No. 24.). [69] Az 1665 márc. besztercebányai osztozkodás oklevele Bártfay Sz. L.: Okltár a Csáky cs. tört, II. k. 744. o. (Csáky Pál Szádvár 1664 aug. 26. nyilatkozatában Cs. Zsigmondnénak: „Az mely Portéka pedigh itt Szaduaraban maradót, ha volt. ollyan az ky engenietis Concernalhatot volna, Tehát asztis totaliter eörökössen Condomaltam Az Édes Asszony Angi ómnak" (Batthy. lvt. u. oít, No. 25—26.). [70] 1670 aug. 17. Puncta Conuentionis circa reeeptionem Praesidiariorum in Arcé Szadvár conclusa (EL Rep. 24. 173. cs. No. 21.). Csáky Péter végrendelete 1671 márc. 25. (u. ott, No. 22.): „Ángyom Asszonynak Csáky Sigmondnenak miuel 'az. jószágot egészben bírtam, az eő kegyelme részével együtt, annak jövedelmet percípialván, hol fizettem eő kegyelmének, s hol nem, ez illyen fogyatkozás miatt hagyom eő kegyelmének Almáson levő portiomat". [71] Nagyszombat, 1368 szept. 18. (Batthy. lvt. u. ott, No. 28/3.): „Bizonyos Summa pénzt, mellyért kötöttem néki Szadvary Varamnak és jószágomnak... engem coneernalando, és nékem jutott Portiomat." [72] „Az mely jószágot bizonyos Summa pénzért adtam Tek. és Nagos Groff Bottyany Borbála Asszonynak Néhay Groff Forgács Sigmond ő Naga megh hagyatot özvegyinek illyen allapotall... Szadvar feljöl megh nevezet jószágomat az varnak felevei edgjüt..." (u. ott. No. 33/3; a birtokot apja adósságának kifizetésére adja zálogba). [73] Transactio Léva, Végles, Szádvár és Tata birtokokról (EL Rep. 24. 174. cs. No.. 76 et NB). [74] Az erről szóló kihallgatások 1674 ápr. 4-i jegyzőkönyve u. ott, No, 77. [75] Eszterházy panasziratai 1676 febr. 19-től, u. ott No. 78. Az 1674. jan 22-i összeírás u. ott, No. 76. [76] „Defectus Szádváriensis." Hic quoque Hungarorum nullus est, Germanorum?