A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

WEINER Mihályné: Ónedények Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

ÓNEDÉNYEK BOBSOD-ABAÜJ-ZKMPLÉN MEGYÉBEN 251 művészeti Múzeumnak is van belőlük néhány darabja. A Miskolci Városi Jegyzőkönyvekből azt is megtudjuk, hogy Glauche Károly miskolci ónöntőnél pl. Kassára is rendeltek őnedényeket. Bizonyára a jelzetlen ónedények között is van sok helyi készítésű, amit mestere valami okból nem jelzett [14]. A különösen szép rajzú ónedények között is kiemelkedő a sajóbábonyi ref. templom kannája, ami eredetileg céhedény lehetett, vésett rajza koszorúban pék-céh jelvény eket ábrázol W M betűkkel, 1695. évszámmal — és Sajókaza 1695. évszámú kannája —, vésett rajza kétfejű sast és gazdag ornamentikát ábrázol. Helyi jellegű értékes feliratoknak se szeri se száma — példaképpen említem csak meg Alsóvadász, Kiskinizs, Erdőhorváti, Sajókaza, Szuhogy kannáinak jellegzetes feliratait, valamennyi a XVII. századból [15]. A megyében oly nagy számban találhatók régi ónedények, hogy részletes felsorolásuk, leírásuk itt lehetetlen. A legjellegzetesebb darabok őrzési helyének felsorolására szorítkozom a következőkben, avval, hogy bár ez a felsorolás sem tarthat igényt teljességre, az ónedény-állag mennyiségére és elterjedésére mégis jellemző. A XVII. századi ónedények között említsük meg: Kanna: 1698. Alsóvadász; kenyérosztótányér: 1691. Bükkábrány; kannák: 1694. es 1696., Selyeb; kanna: 1696. Szentistvánbaksa; 4 db kanna illetve tál: 1682. Sajóecseg; kanna: 1697. Zsujta; kanna: 1672. Ragály; kannák: 1637., 1667., 1696. Mezőcsát; kanna: 1686. Erdőbénye; kanna: 1698. Sajókápolna stb. Kiemelkedő XVIII. századi ónedények őrzési helyei: Abaúj szántó, Abaújvár, Bodrogkeresztúr, Borsodgeszt, Bükkábrány, Bükkzsérc, Erdőbénye, Gelej, Geszt, Gesztely, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hejőbába, Hernádnémeti, Hejőpapi, Hejőszalonta, Kistokaj, Méra, Mándok, Makkoshotyka, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Nagykinizs, Nemesbikk, Ond, Prügy, Radostyán, Sajókaza, Sajóvámos, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajószentpéter, Sály, Sátoraljaújhely, Telkibánya, Tibolddaróc, Tiszadorogma, Tiszapalkonya, Tiszaszederkény, Tiszaeszlár, Tiszatarján, Tiszaladány, Tiszalúc, Tokaj, Tolcsva, Tornyosnémeti, Varbó, Vilmány stb. református templomai. S bár 1805. évszámukkal már a XIX. sz. elejére utalnak, említsük itt meg a szerencsi ref. templom két igen szép, feliratos hatoldalú edényét. * Az adatgyűjtés módszere a személyes meglátogatás mellett az írásos adatbekérés volt. Kiegészítésül, az őrzési helyek felsorolásánál, az Iparművészeti Múzeum országos nyilvántartási anyagára támaszkodtam. Amikor köszönetet mondok mindazoknak, akik ebben segítségemre voltak, remélem, hogy az elmondottak is rávilágítanak arra, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe az ónöntő-mesterség és művészet tekintetében nagy értékekkel rendelkezik, amelyek, a megye egész műtárgy anyagával együtt, széleskörű ismertetést és megbecsülést érdemelnek [16]. Weiner Mihályné