A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez

2Q§ DÖMÖTÖR SÁNDOR hanem kedvese származott a paraszt szinten élő komlósi nemes Angyal családból és ennek a szerelmi viszonynak az emlékét őrzi a betyár hírhedtté vált neve. Törvényesítetlen szerelmi viszonyával Borsod megye is foglalkozott a következőképpen: „Jelentettvén az, hogy Nemes Ónody Andrásnak gazdasszonya, nálla laktának idejétől óta, már három gyermeket szült légyen, Járás béli Szolga Bíró Űrnak ezen gyanús életének ki nyomozása, s veendő tapasztalatárul bé adandó Tudósetása kötelességül tétetik" [36]. Az ügy az iratokban többször nem fordul elő, így más oldalról kell valószínűsíteni előbbi feltevésünket. Bár a periratokban az Angyal Bandi név nem fordul elő, Ónody András magára vette. így ír egyik levelében: ..Történtek Nemes Abaúj Vármegyében bizonyos Ló, és Marha lopások, és majd mindnyájan reám gyanakodtak, hihető azon okbul, hogy az édes Asszonyom Anyám látogatására azon tájjékokon által menni gyakran láthattak. Ezek az okok indítottak arra, hogy azokat ki tanulni szorgalmazzam, a kik az én nevemben ezeket tselekszik .. ." Ezt a sokféle látogatást erősíti meg szolgája, Lezsák János is. ki 1796-ban vallja, hogy ,,amidőn az Urunk Nyíribe rnent volna, azon gondolkoztunk, hogy az Urunk Kamarájában miképen mehetnénk bé ..." Onody András tehát gyakran volt úton, Nyíriben is, Sajószentpéteren is, Restén is —, azonban nem mindig törvényes és nem mindig családi ügyekben. Nem volt szüksége álnév használatara, mert vulgónevét maga is használta és ismerte. Az Angyal Bandi név ezek szerint nem álnév, hanem a betyár törvénytelen feleségének családneve. Nem az Ónody. hanem az Angyal családnak voltok birtokai, földjei Nyíriben [37]. A feleség családnevének a férj családneve helyetti használatát a Dunántúl egyes részein és a székelységnél ismerjük. Nem látszik ősi-hagyományos szokásnak, inkább kisebb közösségek gyakorlatában alakult ki, hogy a benősült vő idővel csupán felesége családnevét használja [38]. Pl. Sánta Mihálynak nevezett legényt megnősülése után feleségéről, Krajcár Idáról előbb Sánta Krajcár Mihálynak hívnak, utóbb csupán Krajcár Mihályként emlegetik. A mindennapi szóbeszédben gyerekeiket sem a férjről, hanem feleségéről nevezik Krajcár Istvánnak. Krajcár Julisnak, Sánta István és Sánta Julis helyett. A gyermekeket is az anya nevén tartják számon és nem az apa nevén, mert benősült a családba, a nő családja fogadta be és nem megfordítva. így lesznek a gyerekek Krajcár-gyerekek mindaddig, míg iskolába nem kerülnek. Ekkor hivatalosan a férj neve kerül előtérbe és gyermekeit kezdik Sánta-Krajcár néven emlegetni [39]. Nyíri községben, Angyal Bandi élettársának a falujában ma is ez a névadás van gyakorlatban. A gyerekeket általában anyjuk családnevével emlegetik, nem az apjukéval. Ha több egyforma gyereknek egyforma a keresztneve is, az anyai családnév egész életén rajta marad. Pl. Iván Dezső több is van a faluban; az egyiknek Piszró Gizella a felesége, fiukat Piszró Dezső néven emlegetik apjával együtt. Idősebb emberek csak ezt a nevet használják a mindennapi beszédben. Bár személyesen ismerik a falubelieket, sok esetben nem is tudják, hogy hivatalos iratokban milyen néven szerepelnek [40]. A szóhagyományok tehát nem mindig a leglogikusabban következő történelmi mozzanathoz, hanem az érzelmileg túlfűtött motívumokhoz tapadnak. Az emlékezések azért is ellentmondásosak, mert idők folyamán egyes események a valóságból kiemelkednek és vagy a rablóromantika közkedvelt motívumaival,