A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez

ADATOK A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI BETYÁRVILÁG KIALAKULÁSAHOZ csikóját köti el. A cselédek felismerik és feljelentik; ügyét eltussolni nem lehet. Angyal Bandi sógora javaslatára felmegy Bécsbe Mária Teréziához és perének törlését kéri. Díszes csikós ruhába öltözik, és úgy megy a kihallgatásra. A királynő elbámul szépségén és megkegyelmez neki. Bécsben akarja tartani testőrnek, de Angyal Bandi feleségére és gyermekére hivatkozva, megtagadja a kérés teljesítését. Amikor jól kimulatja magát, hazamegy. Mire hazatér, a császári rendelet is megérkezik, hogy perét meg kell szüntetni. Eközben szeretett fia meghal. Ezt úgy szívére veszi, hogy felhagy a betyárvirtussal, és öreg korában, mint köztiszteletben élő ember hal meg kastélyában. Birtokán temették el [31]. Dienes ismerhette a perirat tartalmát, de sokat hozzáköltött a valósághoz. Kis könyvének hatását felfedeztük a szóhagyományban is. 1964 nyarán a sátoraljaújhelyi honismereti tanfolyam hallgatói gyűjtőútjuk során elbeszélgettek Nyiri községben idősebb emberekkel Angyal Bandiról [32]. Nóvák Imre 86 éves tsz-tag gyermekkorában idősebb emberektől hallotta, hogy Angyal Bandi dologtalan, lusta ember volt, ezért anyja állandóan szidta. A sok szidást megunva, dühösen elment hazulról. Sárospatakon állt be juhásznak, és itt követte el élete első lopását. Egyik éjjel egy szép tehenet kötött el, amit reggelre az ottani mészáros le is vágott. Angyal Bandi ötven pengőt kapott a tehénért. A pénzen szép szűrt vett magának, hogy el tudjon menni a lányokhoz, meg a betyárokhoz. El is ment. Nóvák bácsi egy könyvből is sok mindent olvasott Angyal Bandiról, de n?m emlékszik rá, hogy mit. (Amit az előbb elmondott, inkább Dienes könyvéből vehette mint az. idősebbek emlékeiből.) Ballá János 77 éves tsz-tag és Nóvák bácsi emlékezete szerint Ónody András, vagyis Angyal Bandi — mindkét nev^t ismerik —, szülőháza Nyíriben a Péceli dombon állt. Ma a Koncsolné-féle ház áll a helyén, amelyben a szövetkezeti boltos lakik. (Dózsa György út 12.) Angyal Bandi idejében még faházak voltak, de besározták a falukat és mindenféle mintát formáltak ki a falon, hogy szebb legyen. Leginkább életfa volt a minta. (Amit mutattak, a hallgatók inkább virágcserépnek nézték.) [33] Angyal Bandi unokáját mindketten személyesen ismerték, de nem Nyíriben lakott, hanem Telkibányán és gyakran járt ide muzsikálni. Ónody Sudri Gábornak hívták, az adatközlőkkel közel egykorú, jól mozgó ember volt, de már nem él. Valószínűnek tartjuk, hogy az emlékezetben különféle adatok keveredtek. Az öregek emlékezetében élő Ónodi Gábor telkibányai kovács volt. Valóban járt Nyíriben, mert 1877. szeptember 25-én kötött házasságot a református templomban Siga Borbálával, aki Komlóson a 39. sz. házban lakott. Komlóson a közelben levő 37. sz. házban 1858. március 13-án 41 éves korában tüdőgyulladásban halt meg Nemes Angyal András hitvese, Korányi Erzsébet [34]. A felvidéki cigányok között igen sok Ónodi családnevűvel találkozunk, nyilván a szabadalmas levelet nyert ónodi szegkovácsok nemzetségéből [35]. Sudri Gáborról nem tételezhető fel a nemesi származás. Annál valószínűbb, hogy a komlósi nemes Angyal András volt a híres Angyal Bandi unokája, esetleg éppen fia. Sziklay János idejében, 1895-ben emlékeztek még arra, hogy Ónody Andrásnak Nyíriben fia született. Ekkor még élt unokája is, de nevét nem jegyezték fel. A hagyomány szerint Ónody András után bolondultak a lányok, ezért kapta az Angyal melléknevet. Valószínűbbnek tartjuk, hogy nem a ,,lányok"-tól kapta,