A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez

ADATOK A FELSÖ-MAGYARORSZAGI BETYARVILAG KIALAKULÁSÁHOZ tünk állnak olyan motívumok, amelyeket a periratok adatai valóságként igazolnak. Tóth Endre hajdan népszerű borsodi költőt (1824—1885), ki élete nagyobb részét Vatta községben élte le [21], megihlették az Angyal Bandiról fennmaradt helyi mendemondák és még 1856-ban hat énekben költői beszélyt írt róla [22]. Elképzelése szerint a regényes hangzású Kopasz föld környékén, a Sajó vizén működött egy régi malom. Angyal Bandi szívesen járogatott ide, mert megszerette az öreg molnár gyönyörű leányát. Amikor az előkelő fiatalember büszke anyja nem járult hozzá a tervezett házassághoz, a fiatalok, elhatározták, hogy elszöknek és titokban új életet kezdenek. Tervezgetésüket az öreg molnár kihallgatta és elmondta Angyal Bandi anyjának, aki haragjában fiát el akarta záratni, hogy megakadályozza úri rangjához nem illő házasságát. Fia vadul kitört üldözői keze közül, sikerült kedvesét is megszöktetni, azonban kedvese a kalandok során tragikus módon meghalt. Angyal Bandi eltemeti halott kedvesét és továbbra is a pusztán bolyong. Összeakaszkodik egy zsivánnyal, leveri lováról és elveszi tőle. A pusztaszentlászlói csárdában lováról Palatinszkinak vélik [23]. Becskereki, a híres betyár pajtása felelősségre vonja őt, majd társaival reáront, de Angyal Bandi négyüket is leveri és öt lóval megy mulatni a madarasi csárdába, hol Barna Ferke híres muzsikuscigány csatlakozik hozzá. Messze földön híres betyár válik belőle, akitől mindenki retteg, még neve is borzadást áraszt. A pályi puszta sűrűjében tanyázik [24]. Egy alkalommal saját anyját is megvámolja, ki sírva roppan össze, mikor a híres betyárban fiára ismer. Angyal Bandi szétzavarja a túri vásárt is, de a csalfa madarasi csárdásné Ferkével együtt pandúrok kezére juttatja. Hosszú hajsza után Kassa alatt fogják el és kivégzik. így múlt ki a világból a híres betyár. Látjuk, hogy Tóth Endre képzeletét főként Angyal Bandi romantikus szerelme ihlette meg. A nemesi környezet rajza a feudális úri társadalom reális ábrázolása, melybe szentimentális és hazug részletek is belekeverednek. Ez az elrajzolt, de hitelesnek látszó kép vegyül a XIX. századi rablóromantika későbbi vonásaival, túlzásaival, mendemondáival is [25]. E betyáreposz tartalmának ismerete alapján nem kell bizonyítanunk, hogy Jókai Mór híres elbeszélése, amely 1857-ben „A népdalok hőse" címmel „Népvilág" c. gyűjteményében jelent meg, ebből a forrásból ered [26]. Jókai mesteri módon alakította át a cselekményt a népdalok keletkezését bemutató hangulatos rajzzá. A Szinyva partján él egy öreg molnár unokájával. Ugyanekkor B*. megyében a *falvy igen előkelő nemesi család két fiát özvegy anyjuk neveli. Albert, az egyik fiú ősei hagyományait követve, szorgalmasan tanul, úriasan öltözködik, finoman viselkedik és fiatalon szolgabíró lesz. Endre, a másik fiú eszét nem fogja a betű, pórias ruhába jár, inkább a gazdasággal törődik és szívesen elmulat a jókedvű gulyások-csikósok körében. Beleszeret az öreg molnár unokájába és el akarja venni feleségül. Mint hortobágyi csikós kéri meg a leányt a molnártól, ki azonban felismeri. Titokban elmondja a legény anyjának a nősülési tervet, mert félti unokáját az úrfitól. Az anya meg is tiltja fiának a tervezett házasságot, de hiába. Endre haragjában elszökik hazulról; dühöngve felgyújtja a malmot, Piroskát pedig magával viszi. Míg munkát talál magának, szerelmesét egy földmíves családnál hagyja. Hosszas keresés után Szeged környékén egy félreeső tanyát