A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

BODGÁL Ferenc: Uradalmi és gépészkovácsok Borsodban

URADALMI ÉS GÉPESZKOVÁCSÓK BORSODBAN 353 A cséplőgép eladás, az ezzel való üzletelés egyes esetekben már megélhetést biztosít, egy vállalkozó, Deutseh Jakab Miskolcon 1865-ben ezzel foglalkozik [30]. (1. kép.) • Azon t. ex. urak, kik még az idén szándékoznak gőzgéppel részre csépcltcthi, szerzudhehiek Miskolezoii , Színház úicza ugynevezeíl Rusz-féie udvarban, "2418 >zam alaüV Deutseh Jakal) géptulajdonossal. (892*1-3.) 1. kép. Cséplést vállalkozó hirdetése Miskolcon 1865-ben. Miskolci Tudakozóintézeti Értesítő, Ekkor már nemcsak a helyi kisüzemek, hanem a diósgyőri gyár is vállalkozik mezőgazdasági gépek készítésére, javítására [31]. Ugyanakkor a Suránypatyi uradalomban (Vas m.) „A cséplőgépek, ekék, mindennemű boronák, rosták, szekerek, mind az uradalomban szegődményes mesterek által készítetnek" [32]. 1867-ben került a szabadalmi hivatal elé Csizmazia Kálmán vésztői uradalmi gépész kétsoros, ekére illeszthető vetőgépe, Tiszafüreden Sarkadi Ferenc néptanító 1870-ben talált fel és hozott forgalomba egyszerű, szabályozható vetőekét [33], sok egyéni próbálkozásról pedig nem tudunk. Az uradalmakban lassan ugyan, de elterjednek a gépek. Miskolcon és Tiszakesziben újabb cséplőgépeket kínálnak ezekben az években eladásra [37]. A korabeli mezőgazdasági szakirodalom egyre sűrűbben említi a gépesítést, s hírt adnak országos arányairól is. Elterjedési hiányának oka, magas ára, a tőkeszegénység „Nem különben nagy a hiány a falvakban mindenféle alkalmas kézművesekben, kik a megkívántató tartozásokat megtehetné. Az uradalmak azonban saját kézművesi személyzettel — hogy ne mondjuk gyárakkal — birnak s bennük a művelés huzamosabb megszakításától nincs mit tartani. Ennélfogva ezeken sokkal inkább is meggyökeredzett gazdasági gépekkel élés, mi a munkásbért illetőleg a legjobb szolgálatot tette a nagybirtokosoknak, még akkor is ha nem használták s csak a munkásoknak mutogatták a gépeket, hogy ime velük élvén, munkások nélkül ezután mindig elllehetnek" [35]. ,,A gépek száma a többi munkás erőkhöz képest a mai nap korántsem csekély az országban. 1863-ban már 194 mozdony állott a magyar mezőgazdaság szolgálatában, melyek mindössze 1603 lóerejével birtak, s maga a Clayton és Shuttleworth czég 1865-ig 400 gőzsséplő gépet hozott be" [36]. A mezőgazdaság gépesítése ebben az időben tehát már nem csupán a termelés olcsóbbá tételét, a gyorsabb munkát szolgálta, hanem a munkások megfélemlítésére, a munkabérek leszorítására is szolgál, ami fényt vet a kapitalista gazdálkodás kétarcúságára. is