A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)
KEMENCZEI Tibor: Újabb bronzleletek Borsod megyéből
KEMENCZEI TIBOR II. A most ismertetett leletek közül legidősebb a Muhin előkerült. A kétkarú fejsze jellegzetes terméke a későbronzkori pilinyi kultúra bronzmüvességének (I. t. 1.). Előkerültek ugyan a pilinyi kultúra záródása, a Hallstatt A periódus elejénél fiatalabb leletekből is kétkarú fejszék, azonban azok kisebbek, mint a pilinyi kultúra gyártmányai [21. A tüskés, korongos végű csákány is a pilinyi kultúra korszakára keltezi a muhi leletet. Az ilyen csákányokat I. Nestor osztályozta, határozta meg korukat. Beosztása szerint a muhi darab a B :í típusba tartozik, azaz a Reinecke BD periódusának megfelelő korszakban készült [31. (I. t. 2.) Megfelel ennek a korszaknak a lándzsahegy (I. t. 3) formája is. A Muhiról származó leletet tehát kétségtelenül a pilinyi kultúra népe hagyatékának tarthatjuk. A Felvidéket a Hallstatt A periódus legelején ért népmozgalom miatt a pilinyi kultúra lakossága által elrejtett, rimaszombati típusú raktárleletek közé tartozik. A bodrogkeresztúri leletet csak feltételesen sorolhatjuk a rimaszombati típusú raktárleletek közé, mivel a benne levő tokos balták hosszú időn át használt eszközformák közé tartoznak. A díszítetlen, alig felcsúcsosodó peremű tokos baltákat (II. t. 3, 6—7) a Kárpát-medence keleti felében a Reinecke BD periódusban kezdték gyártani, de készítésük tartott még a Hallstatt A periódus folyamán is [41. A háromszögekkel díszített oldalú tokos baltákat a Dunától nyugatra fekvő területek bronzipara készítette először a Hallstatt A periódus első felében [51. A bodrogkeresztúri darabok közül csak egy tartozik a nyugati típus formakörébe (II. t. 2), a többi helyi gyártmány, a nyugati típustól csak a háromszög alakú bordadíszitést vették át (II. t. 1, 4—5). Leginkább a rimaszombati kincslelet-horizontba tartozó aranyosi lelet tokos baltáihoz hasonlíthatjuk őket [61. Sajnos a bodrogkeresztúri lelet edényéből csak az aljrész maradt meg (1. kép), amely keltezésre alkalmatlan, jellegtelen forma. Anyaga (durva, homokkal soványitott agyag) azonban már a pilinyi kultúra utáni időszakra jellemző. A bodrogkeresztúri tokos balták tehát vagy a pilinyi kultúra népének hagyatékai lehetnek, vagy közvetlenül a pilinyi kultúra záródása után, még a Hallstatt A periódus első felében kerültek a föld alá. A tállyai lelet tokos baltáihoz hasonlókat általában a Kárpát-medence keleti felében napvilágra került, a Hallstatt A periódus első feléből származó raktárleietekben találunk. A III. t. 1. számú baltával megegyező darabok a lázárpataki és kemecsei bronz kincsekből kerültek elő [7]. Az egyenes peremű, felül ovális átmetszetű tokos balták lelőhelyeinek zöme a Felső-Tiszavidéken és Erdélyben van. Itt már a Reinecke BD periódusban kezdték készíteni [8], és a következő korszak, a Hallstatt A periódus elején is gyártották őket [91. Ekkor kerültek el más területekre, így még Morvaországba is [10]. A III. t. 4 számú tokos balta mását a nagyhalászi, Hallstatt A t periódusban földbe került leletben találjuk meg [11]. A Reinecke BD és HAi periódusokban az erdélyi és felső-tiszavidéki bronzművességi központ termékei voltak az egyenes peremű, hatszögletű átmetszetű
