A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

KOMÁROMI József: A Pataky–Gerga társasszerződés 1778-ból

A PATAKY—GERGA ÜZLETI TARSASSZERZÖDÉS 1778-BOL 289 lctti Szepes falui birtokára próbál visszatelepedni, másik része Miskolcra jön és a Meggyesalján telepszik le. Szepessy Mátyás már 1648-ban Borsod vármegye dikátora és Jászy Márton alispánnal egyetemben ő végzi a porták új összeírását és az adólajstromok kiigazítását. Erre az időre esik Szepessy Pál (Mátyás fiának vagy testvérének) egy birtok­szerzése: Chernél György fiától, Páltól zálogbirtokot szerez 2000 ezüst tallérért diósgyőri jószágának egyharmadára és itt majorságra rendezkedik be. Szepessy Pál kiterjeszti ezt a diósgyőri jószág másik harmadára is, amelyet viszont Cher­nél Bálint, a másik fiú örökölt apjától. Ezt a második harmadrészt 1000 ezüst tallérért még Jászi János kapta zálogba és ő adta tovább Szepessy Pálnak. Így rövid idő alatt a diósgyőri Szepessy Pál-féle birtok megkétszereződött. 1659-ben, az országgyűlésen Szepessy Pál nevével újra találkozunk, ő a vármegye követe és ekkor már vármegyei jegyző volt, ak ; az országgyűlési cJkLíra 280 frt költ­séget kapott. 1666-ban Szepessy Pál már alispán. Amint látjuk, a vagyongyarapító Szepessy Pál alispán közéleti működésében is egyre feljebb lép. Az ő fia az az ifj. Négyesi Szepessy Pál, akinek naplójából részleteket közölt Leszih Andor. (Ez a napló 1926-ban dr. Szepessy Orbán vár­megyei főügyész birtokában volt és ebből további részleteket kívánt közölni. Sajnálatos, hogy ez elmaradt, s hogy a napló is talán elveszett.) A közölt részlet is olyan, amiből az egykori nemesi családi sarj egész magatartása élénken tük­röződik [7]. Ez az ifjabb Pál, az alispán Pál fia, birtokgyarapító apjától már — mint nap­lójában feljegyzi — Miskolcon, és még húsz faluban házakat és birtokot, ezen­kívül hét miskolci, és tizenkettő hegyaljai „nagy szőlőt" örökölt. Megjegyzi, hogy a családnak ennél még több birtoka volt, de az apa részt vett a Wesselényi-fél s összeesküvésben és Utána Erdélybe menekült, majd 1672-ben visszajön. Azonban nem teszi le a császárnak a hűségesküt. Száműzik és Lipót császár az előbb em­lített „nagy birtokot" elkobozza. Az idősebb Szepessy Pálnak már nincs mit vesz­tenie — Thököly Imre egyik legfőbb embere lesz. Űjra Erdélybe menekül, de amikor Thököly Kassát ostromolja, „cselédestől kijőve" máris visszafoglalja egész előbbi miskolci és borsodi jószágait. A császári hadak győzelme után ismét elveszik ezt a Szepessy-vagyont. „Már akkor szegény Atyám Uram meghalván, a kamara minden jószágunkat konfiscálta, nem hagyván meg özvegységében maradt szegény Asszonyom Anyámnak és nekünk Árváinak csak egy talpalatnyi jószágot, vagy annyi élést sem, amellyel csak egy napja is megéltünk volna, ha­nem keserves szükségre jutottunk ..." Az ifjabb Szepessy Pál azonban nem nyugszik a helyzetbe, összeköttetést szerez III. János lengyel királyhoz, s kéri, hogy szerezzen kegyelmet számára Bécsből. S addig a lengyel királynál marad. A király javorovai udvarában min­dennap audiencián számol be a késlekedő válaszról és „asztala a király főember­szolgái között volt..." A lengyel király megsürgeti bécsi ágensét, hogy „az ügyet promoveálja (mozdítsa elő) a minisztereknél s ahol kívántatik, a maga (a király) nevével..." Annyiban jön kedvező válasz Bécsből azután, hogy Szepessy Pál bántatlanul utazhat Bécsbe. De legalább fél évig van ott, míg el tudja intézni, hogy életük fenntartására „Attyánk jószágából valamely rész jószágot..., Abaúj megyében Onga és Üjfalusi jószágot, a szikszai ház és az ott való puszta szőlőket" vissza­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom