A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

BANNER János: Kovách János, a tarcali magyar-török szótáríró

KOVÁCH JÁNOS, A TARCALI MAGYAR—TÖRÖK SZÓTÁRÍRÓ már Tömörkény Istvánt is foglalkoztatta a kiadás gondolata. 20—25 ívoldalas másolat volt a könyvben, Tömörkény kézírásával. Hogy ezt, a csak megkezdett másolatot mikor írta, arra semmi adatot nem találtam, de ez az abbamaradt munka is bizonyítja, hogy a könyv nem a Gyorsíró Egyesület könyvtárával együtt került a könyvtárba. Ha a kézirat kiadására Tömörkény is gondolt, akkor az már 1917 előtt a könyvtár tulajdona lehetett. Lehet, hogy egyik utolsó munkájának pár lapos kézirata veszett el a Kovách János káplár könyvecskéjével, szótárával együtt. Hosszú — de ismeretlen — utat tett meg Kovách János káplár kéziratos könyve Tárcáitól Szegedig, és onnan nem tudom hova. Akárki volt, aki a Somogyi-Könyvtárnak adta, nem csak történelmi, de szótártörténeti szempontból is értékes munkát mentett meg adományával. Hogy munkáját és a szótárt Tarcalon kezdhette írni, mégpedig nem sokkal 1791. február 21-én történt „örömteljes hazaérkezése" után, azt — egyébként csak ritkán datált — naplójának eleven visszaemlékezése, keserves szenvedéseinek mindig élénk, friss leírásából következtethetem. Egyetlen mondata tolhatja ki ezt az időt, de erről későbben szólok. A munkát 24. életévét még be nem töltött fiatalember, a kor színvonalán álló művének tartom, a hozzákötött, egy azon kézírással írt magyar—török szótárral együtt, amelyről török nyelvész mondhatott volna — remélhetőleg még mondhat is — véleményt. Az élmények, ha itt-ott elmosódottan is, tovább élhettek, de a 206 lapra terjedő szójegyzék nemcsak friss benyomások, de hazahozott feljegyzések alapján is készülhetett. A szótár, vagy ha úgy tetszik — és ez a valóságnak jobban is megfelel — szójegyzék, kétségtelenül eredeti munka. Nehezen is szerezhetett volna Zemplén megyében mástól török nyelvi adatokat. Nem hisszük, hogy 1791-ben hazakerülve, Tarcalon megismerhette és felhasználhatta volna Korabinszky János Mátyás: Versuch eines kleinen türkischen Wörterbuches mit beigesetzten deutsch-ungarisch und böhmischen Bedeutungen c, Pozsonyban 1788-ban — tehát egy évvel fogságba jutása után — megjelent munkáját. (Sági István, A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete. M. Ny. T. K. 18. Budapest, 1922. 16. 165.). Más török szótárokat csak jóval későbben ismer a magyar szótárirodalom, de ezek is nyelvtanokhoz, vagy nyelvkönyvekhez kapcsolódnak. (Bálint Gábor, Budapest, 1875. és Kunos Ignác. Budapest, 1905. Uo. 17. 166—167. Bármilyennek ítéljék is a szakemberek ezt a bizonyára kezdetleges munkát, azt nem vitathatják el, hogy ami keveset írt, azt a maga emberségéből, becsülette], sok szenvedés árán szerzett tudásából vetette papirosra, feljegyzései alapján. Ki volt hát ez a XVIII. század végi magyar—török szótáríró, a napló írója. Nagyon kevés az, amit Kovách János életéről tudunk. Egy két dátum áll csak rendelkezésünkre, az se terjed túl 24 esztendőn, még akkor is legfeljebb két évtizeddel, ha a napló és szótár írásra fordított időt és későbbi katonáskodását is beleszámítjuk. így is alig több 40 évnél, ha valóban résztvett a napóleoni háborúban. 1768. április 10-én született Tarcalon, mint írja, nemes szülőktől, akikről csak annyit tudunk az ő írásából, hogy leghevesebb ellenzésük ellenére lett ka-