A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

MÓDY György: A Sajó-Bódvaköz települése és birtoklástörténeti képe a török hódoltságig

A SAJÓ—BÖDVAKÖZ TELEPÜLÉSE ÉS BIRTOKLASTÖRTENETE 219 JEGYZETEK [1] A szerzőt e szerény összefoglalás közreadására az késztette, hogy a Jaktics László szerkesztésében megjelent Aggtelek c. kiadványban (I. kiadás, 1957, II. kiadás, 1961) az általa összeállított történelmi rész a könyv korlátozott terjedelme miatt, a kézirathoz mérten, jelentősen megrövidült. Célja az, hogy a tájegység történelmében is megnyilvánuló közös vonásokra felhívja a figyelmet és további ösztönzést adjon az örvendetesen felújult helytörténeti kutatásnak. [2] Hóman Bálint: A honfoglaló törzsek megtelepülése (Turul 30. évf. 1912) 89 és köv. 1. és Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században (Szent István Emlékkönyv II. k. Budapest, 1938 és klny. is.) 457 és köv. 1. [3] Anonymus vonatkozó részeit lásd Pais Dezső kiadásában, Magyar Anonymus (Budapest, 1926. A Napkelet Könyvtára 14. sz.) 46—48 és 61—62 1. — A honfoglalók megtelepedésére Anonymus és a krónikák összevetett adatait lásd Győrffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet (Budapest, 1948) 101—124 1. [4] A kazár—kabar problémára és a dukátus kérdésére lásd Győrffy Györgynek a teljes forrásanyagot és eddigi irodalmat új szemléletben felölelő tanulmányát, A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig (Századok 92. évf. 1958. és u. a. szerző Tanulmányok a magyar állam eredetéről — A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatában, Budapest, 1959 c. könyvében is) 47—65 1. — A kabarok régészeti hagyatékára Éri István szerk. A kisvárdai vár története (Kisvárda, 1961) c. munkában Dienes Istvánnak, a legújabb régészeti és történeti kutatások eredményeit egyeztető összefoglaló tanulmányát, 101 és köv. 1. — Borsod—Zólyom váráról lásd Pais Dezső Magyar Anonymus 65—66 1. — A kérdés megoldását adja Győrffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza c. szintézisének I. k.-ben A—Cs (Budapest, 1963) az Abaújvár és Borsod vármegyékhez írt bevezetéseiben. 42 és köv 1. és 736 és köv. 1. (Továbbiakban Győrffy ÁMTF I.) [5] A táj természeti adottságaira lásd Hunfalvy János: Gömör és Kishont törvényesen egyesített vármegyék leírása (Pest, 1867), Borovszky Samu szerk. GömörKishont vármegye (Magyarország Vármegyéi és Városai. Budapest, 1910) és Sziklay János—Borovszky Samu: Abaúj—Torna vármegye és Kassa (Magyarország Vármegyéi és Városai I. k. Budapest, 1896). — A terület településföldrajzi egységére lásd Jakucs László új szemléletű munkáját: Aggtelek (Budapest, 1597. II. kiadás Budapest, 1961). — A terület szláv népességére Melich János: A honfoglaláskori Magyarország) Budapest, 1925—1929. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. (6) és Kniezsa István 2. jegyzetben idézett munkáját. [6] A magyarság Sajóvölgy és Szuhavölgy (Szárazvölgy) térségében való megszállására, a legkorábbi település és birtoklástörténeti képére lásd Ila Bálint kutatástörténeti szempontból is alapvető tanulmányát: Település és népesség Gömör megyében iá középkorban (Turul 54. évf. 1940 — továbbiakban lla Település) 2—4 1. — A Hanva nemzetség falvaira u. o. 5—11. 1., valamint Ila Bálint kitűnő, sajnos nem egészében megjelentetett monográfiáját: Gömör megye II. k. (Magyarság és nemzetiségek 1/2. Budapest, 1944, továbbiakban Ila Gömör II.) 1, 396, 74, 364 és 610 1. és u. a. szerző Gömör megyei III. k. (u. a. sorozat 1/3 Budapest, 1946.), továbbiakban Ila Gömör III. 4, 130 és 43 1. [7] Ila Település 3—4, 13—14 1. és Ila Gömör II. 416, 605 1. [8]. Ila Település 14—15 1., Ila Gömör II. 15, 576, 497 és 350 1., Ila Gömör III. 19 1. — A gömörőrök szerepére lásd Fekete Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása (Budapest, 1934.). [9] Ila Gömör III. 237—238 1. és Győrffy ÁMTF I. 737, 740—742, 761—762, 772, 771, 791 és 765—766 1. [10] Ila Település 22—24 1. [11] Illa Gömör II. 485 1. Illa Gömör III. 233, 121, 207 1. és Győrffy ÁMTF I. 771 1. [12] Ila Település 22 1. Ila Gömör II. 491, 745, 50 és Ila Gömör III. 151. 1. — Győrffy ÁMTF I. 783 1. [13] Ila Gömör III. 170—171, 183 1. és Ila Gömör II. 583 1. — A tornai erdőispánságra, önálló megyévé alakulására lásd Győrffy ÁMTF I. 740 1. [14] Ila Gömör II. 59, 143 1. és Győrffy ÁMTF I. 809, 779 és 791 1.