A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

KALMÁR János: Szőlővásárlás a Tokaj-Hegyalján 1588-ban

SZÖLÖVASÁRLÁS A TOKAJ-HEGYALJÁN 1388-BAN 193 fiának a Kővágó szőllő eladása ellen, mivel őnagysága jussát akarja praetendálni mint földesúr a tudomány pohárral egyetemben. Alaghy Menyhárt leányát Juditot vette feleségül Rákóczi Zsigmond, akinek a kezével Mád a Rákóczi-család birtokába jutott. Árkay Jakab 1615. szeptember hó 17-én örökáron eladja Királyhegyi Szőllejét nemes és nemzetes Kalmár János kassai polgárnak, melynek egyfelől Szepsi Imre prédikátor, másfelől Kalmár János szőlleje szomszédosak, azzal a kikötéssel, hogy őt holtig eltartja és gyermekéről is gondoskodik. Még ugyanezen hónap 29-én Alaghy Menyhárt földesúr fiscusa Tállyai Szabó Pál tiltakozik az ellen, hogy Mádon lakozó Árkay Jakab a maga Királyhegyi szőllejét Kalmár Jánosnak eladta. Tiltakozik azért, mert a szőllő a földesúr földjén épült és ebből a földesurat ki nem zárhatta volna. Azzal pedig, hogy fiát másnak ajánlotta, földes urának jogát sérti. Kalmár András 1616. évben a fogott bírák között szerepel Mádon. 1621. augusztus hó 24-én Márkus Pál bírósága alatt thuri Kalmár János kassai lakos elismeri, hogy feleségétől Aszalós Annától ismételten kölcsönt vett fel, zálogképpen átengedi neki Mádon fekvő szőlleit, a Nagy Kővágó szőllőt, a Nagy Király hegyet, Urágyát, a Kis Király hegyet, mádi házrészével együtt 25 000 forint értékben. Azzal a feltétellel, hogyha ő életében vissza nem váltaná, akkor felesége rendelkezhetik a szőllőkkel. Eladhatja, akinek akarja, „csak egy útcnjárónak is". A megállapodás Márkus Pál mádi főbíró, Kövesdi Pál, Botos Gergely tanácsbeli személyek, továbbá Koros Márton, Veréb András, Nyíri Tamás, Szilágyi Mihály, Szabó István, Varjú György, Kendy György, Somogyi Albert, Pocsay János, Kerülő Péter, Cengely Péter előtt történt. Kalmár János 1570 és 1580 közötti években eladta Rákóczi Zsigmondnak Sáros megyében Komarócz, Mlinarócz, Sasava és Pécsújfalu birtokait, az értük kapott jelentős pénzösszeget további mádi szőllő vásárlásokba fektette. Kalmár János igen élénk szerepet játszott Kassa város politikai életében is, szenátor és a communitas tagja volt [1], részt vett a város főbírája által vezetett küldöttségben, amely Rákóczi Györggyel tárgyalt a város falai alatti táborban [2]. Fia ifjú Kalmár János 1621-ben Kassa város adószedő tisztje volt [3]. 1620 körül Kalmár Józsefet is a város szenátorai között találjuk. 1630 körül Kalmár György mint kapitány szerepel a város tisztviselői között [4]. Sírköve a kassai Orbán-torony külső falában látható. Az 1621. év után már nem találunk bejegyzést a Kalmár-féle szőllőkről Mád város jegyzőkönyvében, de hogy a birtoklás tovább is fennállott, Kassa város levéltárában találjuk meg az erre vonatkozó adatot: 1625-ben ifjabb thuri Kalmár Jánosné 60 hordó bort adott el Kassa városának [5]. Kalmár János további sorsáról keveset tudunk. Bethlen Gábor fejedelem melletti kiállása miatt a császáriak vagyonát elkobozták, a városból kiutasították. A család Bihardiószegre költözött. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Biharban György, István, Mihály, András és János igazolták nemességüket [6]. András a XVIII. század végén, feleségével, Derecskey Máriával Mádra költözött, ahol leszármazói ma is élnek. Kalmár János