A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

168 DÉTSHY MIHÁLY JEGYZETEK [1] Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. k. (Bp. 1961) 284. o. Szögliget községnél: „Szádvár romjai, kőből, csekély alapfalmaradványok. XVI. sz. A volt Derenk község mellett." Gerő László: Magyarországi várépítészet (Bp. 1955) 194. o.: „Szádvár. Szabálytalan alaprajzú, belsötornyos hegyivár a XV. századból, melynek néhány fala még áll. 1533-ban I. Ferdinánd Wyngarthy Horváth Gáspár kamaramesternek adományozza." A vár történetéről eddig viszonylag legbővebben Sziklay—Borovszky: Abaúj-Torna Vm. és Kassa (Magyaro. Vmegyéi és városai I. (Bp. 1896) 521—2. o., de csak a XV. századtól, sok tárgyi tévedéssel. A XV. századi főbb adatokat és levéltári jelzeteket közli Csánki: Magyarország tört. földr. a Hunyadiak korában I. k. (Bp. 1890) 236. o. [2] Az Országos Műemléki Felügyelőség az ország egész területére kiterjedő lejárásai során 1961-ben Sch. Pusztai Ilona építészmérnök vizsgálta meg a romokat, és készített leírást ezekről vázlatos alaprajzzal. Mint a felügyelőség területi építésze, 1962-ben a Borsod megyei Tanácsi Tervező Iroda munkatársával. Dr. Joó Tiborral behatóbb szemlét tartottunk, és ő a Borsodi Szemle 1964. 1. számában közölt „Az alig ismert Szádvárról" c. fényképes beszámolót. 1965-ben a B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. műemléki albizottsága a Borsod megyei Tanácsi Tervező Irodával elkészíttette a vár geodéziai felmérését. [3] A tornai erdőispánságról Győrffy György: Az Árpádkori Magyarország tört. földrajza, I. k. (Bp. 1963) S. A görgői udvarházról Fejér: Codex Diplomaticus (továbbiakban CD) IV/3. k. 126. o. IV. Béla 1263. évi oklevele: „propter nostram continuam residentiam et curiae nostrae conseruationem in villa nostra Gurgeo vocafca". [4] „Bach, fratri Tecus .. . pro infidelitate sua, qui nostris adversariis castrum nostrum Zárd tradidit." (Szentpétery—Borsa: Adpádházi kir. oki. krit. jegyzéke, II. k. 2—3. 2350. sz. Az 1269. évi oklevél 1273. évi átírása.) Szádvár neve a középkorban Castrum Zárd, Zaard, Zaarth, Zardwar alakokban fordul elő. A nevet Árpád vezére, Zuard nevével hozták összefüggésbe. Valószínűbb, hogy a régi magyar „szár" (kopasz, fehér) szó kicsinyítőképzős alakja. [5] 1406. jún. 5., a Tekustol leszármazott Szini, Szalonnai és Elsuafői család tagjainak tiltakozása a váci káptalan előtt amiatt, hogy Zsigmond elvette tőlük „litteralia Instrumenta ipsorum praeter plura signanterque priuilegia dominorum Ladislai et Andreáé quondam regum regni Hungáriáé de et super permutatione ac concambio Castri Zaard nuncupati pro castro Jeneu itemque possessionis Torna circa idem Castrum Zaard pertinentis necnon priuilegia confirmacionis super eisdem quondam Ludouici regis" (OL Dl. 70 760. idézi Mályusz: Zsigmondkor] oklevéltár III. k. 4789, sz.) Az oklevélből nem tűnik ki egyértelműen, melyik fél melyik várat kapta, de mivel Zsigmond eladományozási szándéka ellen is tiltakoznak („Quapropter prohibere eundem dominum nostrum Regem de abalienatione... dictorum castri necnon possessionis Torna")., úgy tűnik, hogy a várat jogszerinti örökségüknek tekintették, mint Torna várát is, amely azonban 1406-ig a Tekustol leszármazott Tornaiak tényleges birtokában volt. Szádvárt, mint a következőkben láthatjuk, a XIV. századi oklevelek királyi várnak mondják. Viszont 1296-ban III. András „castrum nostrum Jeneu"-t ír, tehát akkor az is királyi birtok (CD VII/2. k. 193. o.). [6] „presente comite Petro Castellano da Zaard" (Egri Káptalan Magánlvt. N. 8. fasc. 1. fr. 2.). [7] „Willermi Comitis de Scepus ac Sáros memóriáé dignum testamentum A 1330" (CD XI/1. k. 444 o.) „Drugeth Philippus ac fráter eius Joannes,... inter alia dominia... Regécz... et arcem Szadvár in Tornensi Cottu obtinuérant". I. Károly 1338. évi oklevele a zaardi várnagyot Willermus nádor helyettesének és az ő várnagyának nevezi: „Magistri Bartholomaei, filii Pangraczii de Polank, vices gerentis Magnifici viri Willermi Drugeth Palatini, et castellani sui de Zaard" (CD VIII/4. k. 309. o.). Valószínűleg a tornai comes tisztjében helyettese és mint ilyen az ő zaardi várnagya. [8] Drugeth Willermus, Visegrád, 1336. márc. 23.: „quod nos decirnas ... in districtu de Torna existentes Archiepiscopatui Strigoniensi a sui temporis fundatione