A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

VALTER Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben

EGYHAZASHKLYEK ÉS TEMPLOMOK A KÖZÉPKORI BODROGKÖZBEN ^ 23 detileg gótikus, s ezt a XVIII. században átalakították. Fő falai a XV. század közepén épültek. Szentélye sokszög záródású, csillagboltozatos, mely konzolokra támaszkodik. A zárókövön és az egyik konzolon a Guth-Keled nemzetségbeli Báthory család címereit láthatjuk [53], Kegyura az építés idején valamelyik Báthory lehetett. 1470-ből ismerjük az egri vikárius egy rendeletét, mely a bácskai egyház temetőjébe való temetkezésre ad utasítást [54]. A királyhelmeci (Královsky Clmec) róm. kat. templom mai átalakított formájában is azt mutatja, hogy eredetileg gótikus volt. A szentély és a főfalak a XIV. század közepén épültek, a szentély boltozata is akkor készült. A XVIII. század közepén átépítették, a hajó barokk boltozatot kapott, a tornyon is barokk toronysisak van. 1946-ban megújították a templomot [55] (18. sz. kép). A zemplénagárdi görög katolikus templom is gótikus eredetű. Egyhajós, szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, támpilléres. Tornya a homlokzat előtt áll (19. sz, kép). 1778-ban a görög katolikusok számára átalakították [56]. A Bodrog jobb partján fekvő Olaszliszka temploma is középkori eredetű. Az Árpád korban királyi birtok volt, 1248-ban IV. Béla a szepesi káptalannak adományozta [57]. 1416-ban Mátyástól vásártartási jogot nyert és városi rangra emelkedett [58]. Temploma Petrus nevű papjával szerepel a pápai tizedjegyzékben. Mai r. k. temploma a XIV. században épült. Messziről szembetűnik rajta zömök, magas, armírozott tornya, melyet gótikus támpillérek támasztanak, s rajta csúcsíves ajtót és ablakokat láthatunk. A tornyon fönt körbefutó erkély van, melynek konzoljai gótikusak. A torony felső szintje múlt századi romantikus, toronysisak nélküli. (20. sz. kép.). Csúcsíves kapuja feletti táblán körzős címer látható, a következő felirattal: „Factum per Danielem Stenczel Eperjesiense A. D. 1634." [60]. Feltehetően a templom renoválására vonatkozik, ui. Básta császári vezér, amikor Petz János seregének leverésére Tokaj ellen vonult, kirabolta Olaszliszkát és a templomot is lerombolta [61]. A templom szentélye gótikus, a nyolcszög három oldalával záródik. Szóljunk végül néhány szót a szintén a Bodrog jobb partján, a Bodrogközön kívül fekvő Bodrogkeresztúr r. k. templomáról, hogy a fentebb felsorolt átépített gótikus templomokhoz analógiát szolgáltassunk. Bodrogkeresztúr egyházát a pápai tizedjegyzék is említi. A mai templom egy dombon emelkedik. Egyhajós, keletéit (21. sz. kép). A hajó nyújtott négyszögű teréhez a hajónál jóval keskenyebb szentély csatlakozik, mely a nyolcszög három oldalával záródik. A szentélyt keresztboltozat fedi, a bordák későgót tagozásúak [62]. A hajó gazdag boltozása a későgót építészetre jellemző hálóboltozat (22. sz. kép). A hajó és a szentély kívül támpilléres. A déli oldal támpillérei között magas arányú mérműves, csúcsíves ablakok szolgáltatják a világítást. A déli bejárat felett 1481-es évszám pontosan mutatja az építési időt. A templom építését 1520-ban fejezték be, egy régi anyakönyvi feljegyzés szerint [63]. A XV. századból találunk néhány okleveles említést területünk templomaira vonatkozóan. 1433-ban búcsút engedélyeznek az egri egyházmegyei Kistharkanyi és Gerepsei plébánia templom látogatóinak [64]. Ez utóbbi templom a községgel együtt elpusztult. Az ugyancsak elpusztult, de a pápai tized jegyzékben említett Keresztúri (Pusztakeresztúr) templom helyét a „Szentegyháza homoka*'