A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KILIÁN István: Szűcs Sámuel naplója (II.)

SZŰCS SÁMUEL NAPLÖJA II. 275 bejegyzi. Este pedig korábbi jegyzetei alapján naplójába vezeti be a látottakat. "Egy-egy nagyobb, főként külföldi út végén, többnyire itthon még egyszer feleveníti élményeit s azokról általánosabb következtetéseket von le. Kisebb útjairól többnyire csak a szokásos év végi összefoglaló jegyzeteiben tesz újból említést. Bár nagyobb távolságú útjai érdekesebbek és értékesebbek, nem szabad elfeledkeznünk kisebb, többnyire a város környékén tett kirándulásairól "sem. Ügy vélem, itt is találhatunk elegendő, főleg helytörténeti értékű anyagot. Valamennyi hámori útja után őszinte csodálattal beszél a hámori táj szépségéről. Minden alkalommal lejegyzi azokat az újdonságokat, amikkel előbbi útja alkalmával nem találkozott. Ö is tud arról, hogy a mai Palotaszálló helyén egykor cigányputrik voltak, melyek éppen nem a legesztétikusabb látványt nyújtottak az egyébként annyira szép bükki környezetben. A Bükk rengetegeit szívesen járja, de nem a vadász szenvedélyével, hanem a természetszerető ember csodálatával. 1844. augusztus 4-én indul egy hosszabb bükki túrára [30]. Diósgyőrben megtekintik a várromokat, este már a hámori tavon csónakáznak. Másnap reggel hajnali 4-kor elindul egy társával a gyertyánvölgyi új hutába, s meglepetten figyeli az üvegkészítést. Innen toronyiránt mennek fel Szentlélekre. Nagyszerűnek tartja a kilátást ,,a' Bikk számos hegyeire, völgyeire, erdőségeire és Miskolcra", innen másnap „észak felé tettünk sétát — írja —, midőn az erdőből Mályinka határánál kibukkantunk, gyönyörű látvány tűnt fel előttünk, mintegy órányira feküdt a' regényes -dédesi várrom, távolabb Csermely, Visnyó, messzebb a' gömöri forduló, Tornallya, Rima Szécs. háttérben pedig a Kárpátok" [31]. 1845-ben ugyancsak egészségügyi céllal utazik Párádra [32]. Űtközben megtekinti, az egri várromokat és a székesegyházat. Párádról gyakran tesz társaságban kisebb-nagyobb kirándulásokat. így egy nap alatt megjárják gyalog Gyöngyöst, egy alkalommal a Kékesre, máskor Gallyára tesznek eléggé hosszúnak látszó túrát. A hosszabb parádi üdülés jótékony hatással volt .szervezetére: „Ezt az utat egésségem javítása tekintetéből tettem, melly már eggy év óta gyenge volt, czélomat el is értem, a' gond nélküli élet, a' ferdés, savanyú víz ivás, szünteleni mozgás nagyon jótékony befolyással voltak mind testemre, mind lelkemre. Párád falutól a' ferdők távol esnek, a' timsós félórával innét; a' savanyú víz melletti ferdő eggy órával túl rajta, a' Mátra tövében, kellemes völgyben, erdőkkel véve körül. A' ferdő épülete, kivált a' savanyú vízforrás melletti jó ízléssel készült, mulató és sétahelyekkel látva-el. Savanyú vízforrás kettő van, mindenik felett oszlopos épületecske emelkedik, mellyek közül a' használatban lévőé csinos. Innét múlt évben kilencvenötezer palaczkot hordtak-ei, tiszta jövedelme azon kis forrásnak évenként nyolcezer váltó ft. Eggy óra negyedre van innét az üveghuta, mellyben különbféle színű szép művek készülnek aranyozással is, a' fürdőket, hutát és körülte lévő erdőket g. Károlyi György bírja" [33]. íme így hangzik Szűcs Sámuel naplójának egy részlete a gyógyító hatású 18*