A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

K. VÉGH Katalin: Avarkori leletek a miskolci múzeumban

AVARKORI LELETEK A MISKOLCI MÚZEUMBAN 63 a váz körül és felette a magasabban levő rétegben is megfigyeltek faszén nyomokat, amelyek a halotti tor tüzének maradványai lehettek [50]. A mellékletek közül jelentősebbek a fülbevalók: XII. t. 6—7. (4. sír), XII. t. 14—15. (9. sír), XIII. t. 3—4. (10. sír), XIII. t. 10. (11. sír). Három típusba sorolhatók: 1. Legegyszerűbbek a 9. sír fülbevalói, bronzhuzalból készültek, -csüngődísz nélkül. 2. A 4. sír fülbevalói bronzgömböcskékkel és gyöngy csüngővel díszítettek. Gyakori lelet ez a fülbevaló fajta, és a VIII. század második felére keltezhető típusok közé tartozik [51]. Megyénkben Sajószentpéteren [52], Nyékládházán [53] és Tardon [54] került még elő. 3. A 10. és 11. sír fülbevalói szintén gyakori mellékletei a későavar temetőknek. A többi leletből még a bronzcsörgő emelkedik ki (XII. t. 8.). Hasonló dió alakú és bekarcolt vonalakkal díszített csörgőt ismerünk Alsópáhokról [55], továbbá díszítetlen Závodról [56] Kiskőrös-Vágóhídrol [57], Devinská Nova Ves-ből[58] stb. Vascsat a 6. sz. gyermeksíron és az elbolygatott sírokon kívül mindegyikben volt, a 9. és a 12. sírban kettőt találtunk. A vaskés az 1., 7. és 12. sírban a váz jobb oldalán, a 6. és a 9. temetkezésben a bal oldalán került elő. A 6. •sz. gyermeksírban hegyével a koponya felé találtuk, a 10. sírban pedig a csecsemő koponyájánál, hegyével szintén a koponya felé, élével felfelé fordítva. Nyilvánvalóan, hitük szerint a gonosz ellen akarták megvédeni ezzel a kisgyermeket. Érdekes még az a jelenség is, hogy a 9. sz. gyermeksírba'• csak egy íj csontot tettek, valószínű ez is a hitvilággal függ össze. A megfordítás szokásával magyarázható, hogy az íjat a jobb oldalra tették, amikor az életben a bal oldalon hordták. Avar sírokban gyakori ez a jelenség [59]. Tojásmaradványt egy fiúgyermek sírjában (9. sír) leltünk. A tojás gyakran előfordul női, férfi és gyermeksírban, de leggyakrabban női temetkezésben [60]. Állatcsont az 1., 9., 10., 12. és 13. sírban volt, valamennyi a csontváz lábánál. Végül a tardi és a nyékládházi griffes-indás leletekről szólunk. A tardi leletek közt levő láncos fülbevaló (XIV. t. 3.) az avarkori temetők ritkább mellékletei közé tartozik. A láncos fülbevaló Bóna I. megfigyelése szerint többnyire koraavar anyagban található. Ezeken a lánc a függő gömb csüngőjéhez kapcsolódik. Az abonyi temető néhány sírjából és Pilismarótról származó fülbevalók lánca többnyire a függő karikájára van erősítve. Egyikük sem keltezhető a VIII. század második felénél későbbre, és általában a késői lemezes csoport emlékanyagára jellemzők [61]. A trapéz alakú övcsat (XV. t. 1.) a későavar, Kovrig I. szerint a harmadik csoport, a bronzból öntött övveretes csoport emlékanyagának egyik jellegzetes csatformája. Griffes veretes és négyszögletes bronzlemezes övgarnitúrákban jelentkezik, csak indamintás véretekből álló övek esetében nem találkozunk ezzel a csatformával [62]. A gyöngyös testű övforgó (XV. t. 4.) gyakoribb darab a későavar emlékanyagban. A tardihoz hasonló volt pl. Pilismarót-Basaharcon [631, Ordason [64], Jánoshidán [65] stb.