A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KEMENCZEI T. – K. VÉGH K.: A Herman Ottó Múzeum leletmentései és ásatásai 1966-ban

wi i mutatja be, gazdagon illusztrált tanulmányában. Dobrossy István a Hernádvölgyi házi fonás technikájáról nyújt precíz képsorozatot és előállítási munkafolyamatot. Kozák Károly Kacs község történelmének kezdetéről a régészeti és műemléki részletek kapcsán ír összefoglaló tanulmányt. Kilián István folytatja Szűcs Sámuel naplójának részletes ismertetését, ebből sok ismeretlen részletet olvasunk Miskolc város gazdaság- és társadalomtörténetéről. Legújabb kori történetírásunk gazdagodását jelenti az évkönyv négy munkatársának feldolgozása. Elsőként Fogarassy Lászió, a magyar Vörös Hadsereg III. hadtestének a tokaji hídfőben elfoglalt katonai helyzetéi és a 2. dandár anabázisát követi Sopronig, katonai levéltári anyag alapján. Párkány László a Tanácsköztársaság idején megjelent miskolci sajtóanyagból a Reggeli Hírlap és szerkesztőgárdájának működését ismerteti. Beránné Nemes Éva történeti feldolgozást ad a diósgyőri vasgyár megmentéséről és a munkások erőfeszítéseiről a gyár védelme érdekében. Kisvárdai László a szikszói termelőszövetkezetek megalakulásának és kezdeti helyzetének éveiről írta tanulmányát és ezzel a termelőszövetkezeti mozgalom hazai történetéhez nyújt értékes adatokat. Komáromy József Miskolc város történetének eddig ismeretlen részleteiből tár fel dokumentumanyagot, ismerteti egy korai — több mint 40 000 Rhénus Forint alaptőkéjű — kapitalista vállalkozás, a Gerga—Pataky féle 1778-as üzleti társulás megindulását. Az évkönyv tanulmányainak sorát a múzeum előző évi ásatásainak és leletmentéseinek összefoglalása zárja be.