A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KEMENCZEI T. – K. VÉGH K.: A Herman Ottó Múzeum leletmentései és ásatásai 1966-ban

A Herman OTTÓ MÚZEUM LELETMENTÉSEI ÉS ÁSATÁSAI 1966-BAN Abaújkér (abaújszántói j.). Abaújkértől mintegy három kilométerre Boldogkőváralja felé, közvetlenül a vasúti sínek mellett kisebb emelkedés van. Ennek oldalából homokot termeltek ki, s homokkitermelés közben csontvázakra bukkantak. Néhány edénytöredék alapján megállapítható volt, hogy a temetkezések az Árpád-korból származtak. Aggtelek (edelényi j.). A Baradla barlangban betonjárda építés és villanyvezeték lefektetése közben végzett földmunkák során újkőkori és koravaskori edénytöredékeket találtak. A leletek a barlang Hangversenyterem és Csontház nevű részében kerültek elő. Alsózsolca (miskolci j.) Az épületelemgyárral szemben a házgyár építése során újkőkori településről származó leletek, az alföldi vonaldíszes edények kultúrájába tartozó cserepek kerültek a felszínre. Ároktő (mezőcsáti j.). A Tisza II. vízlépcső építésével kapcsolatos leletmentési munkák során Ároktő-Dongóhalmon történt feltárás. A Dongóhalom a falu déli részén, a Tisza-gát mellett emelkedő, bronzkori települési rétegekből álló kisebb halom. Délnyugati lejtőjén az 1930-as években Megay Géza végzett kisebb ásatást, s a bronzkori település leletein kívül koravaskori és X—

XI. századi sírokat tárt fel. A feltárás tisztázta a bronzkori település időrendjét. Először a későhatvani kultúra népe telepedett meg itt, majd a füzesabonyi kultúrába tartozó lakosság élt ezen a helyen. Az előkerült tapasztott aljú, cölöplyukakkal körülvett házmaradványok, tűzhelyek rekonstruálható képet adnak a települési formáról. A települési rétegek vastagsága 2,8 m volt. Az ásatás során nagy mennyiségű leletanyag került a napvilágra. Benne több ép vagy összeállítható edény, kőbalták,- agancskapák is voltak. Előkerült egy bronzlándzsa és egy peremes véső is. A leletanyag igen fontos az északalföldi