A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOMÁROMY József: Adatok miskolc XVII-XVIII. századi kereskedelmi viszonyaihoz

ADATOK MISKOLC XVII—XVIII. SZÁZADI KERESKEDELMI VISZONYAIHOZ Pataky György és Gerga György által 1777—1778-ban épített üzletház (Széchenyi u. 3.). Az eredeti kosáríves kapubejárat, az ablakok sima kőkeretezése a későbbi átépítések során eltűnt. Ezeket a homlokzati változtatásokat később Pompéry Antal és Vadnay Gábriel végezte klassziaizáló, majd romantikus stílusban. A földszint eredetileg négy üzlethelyiséggel bírt. (Foto: Szepsy Szűcs Levente) nünk, hogy a pecsét évszáma a jóval később kialakult Compania részéről antedatált volt, amihez érdekek fűződtek. A „görög és arnót" kereskedőknek azzal a csoportjával szemben, amely lakóhelyét folyton változtatta, áruját, pénzét több helységben tartotta, vagy kivitte vissza Balkán-félszigeti lakóhelyére, a miskolci görögök körében, különösen a század második felében, igen általános jelenség a letelepedés ténye és sokszor büszkén is hivatkoznak erre, mintegy megkülönböztetésül a többiekkel szemben [7]. A városi jegyzőkönyvekben korán szereplő árendátorok neveit — a különféle városi boltoknak bérlőit — az 1760-as évektől már olyan Compania-tagok váltják fel, akik a város főutcáján, a Derékpiac, a Felső- és Alsópiac területén (a Tanácsház tértől a Nemzeti Színházig terjedő szakaszon) és a Rákóczi utca 1— 14 szám alatti telkeken boltot építenek és stabil polgárai a város társadalmának. Ez a letelepedési folyamat 1770-es évekre már olyan mérvű, hogy a boltokon