A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KISVÁRDAI László: Adatok a szikszói termelőszövetkezetek fejlődéséről

ADATOK A SZIKSZÓI TERMELŐSZÖVETKEZETEK FEJLŐDÉSÉRŐL 357 Fokozódott a termelőszövetkezet vonzóereje a még egyénileg gazdálkodó parasztok felé is. A termelőszövetkezet gazdasági megerősödését az alábbi táblázatok mutatják: Béke Termelőszövetkezet. V a gy o n a Földterülete Tagsága Munkaegys. értéke 1957-ben 1958-ban 1959-ben 1960-ban 412 000 Ft 815 000 Ft 1 215 000 Ft 1 717 000 Ft 694 kh. 712 kh. 836 kh. 1238 kh. 47 79 172 182 21,60 Ft 34,30 Ft 45,05 Ft 36,80 Ft [12] Az állatállomány fejlődése: 1957-ben 1961 -ben 96 db 391 db 106 db 520 db tehén 37 db sertés 20 db ló 13 db juh 385 db A termelőszövetkezet gazdasági fejlődése, a munkaegység értékének növekedése felkeltette a középparasztság érdeklődését a szövetkezeti gazdálkodás iránt. 1961-ig, tekintettel arra, hogy Szikszó nem volt súlyponti községnek kijelölve, felfejlesztés nem történt. Belépések kimondottan csak a tsz eredményei és vonzó hatása következtében történtek. 1957—1961-ig összesen 54 középparaszt kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. A régi termelőszövetkezeti tagok — magukat agrárproletároknak nevezve — ellenezték a középparasztok felvételeit a tsz-be. Féltették elért gazdasági eredményeiket és álláspontjukat azzal indokolták, hogy a közös vagyon gazdasági alapjait ők rakták le és „könnyű" lenne most már a készbe beleülni. Hosszú felvilágosító munkára volt szükség a termelőszövetkezeti tagságon belül is, amíg sikerült ezt a helytelen nézetet megváltoztatni. III. Szikszó — szocialista község A községben a felfejlesztés 1961 januárjában kezdődött meg. A szervezési munkákban az Ózdi Szénbányászati Tröszt, a Kazincbarcikai Szénosztályozó munkásai, a termelőszövetkezet tagjai, a községi tanács, párt, tömegszervezetek vezetői és a pedagógusok vettek részt. Mint legtöbb helyen, itt is csak a kezdet volt nehéz. A parasztok egymásra vártak. „Majd ha ő is aláírja" mondogatták leggyakrabban.