A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KISVÁRDAI László: Adatok a szikszói termelőszövetkezetek fejlődéséről

350 KISVÁRDAI LÁSZLÓ harcban. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság is jelentős hatást gyakorolt községünk életére, azonban a feudális nagybirtokrendszert nem számolta fel. Szikszó földterülete 6561 kh., melyből 3661 kh. szántó, 695 kh. rét és 763 kh. szőlő. 1945-ig a községre a feudális nagybirtokrendszer jellemző. Az összes megművelhető földterületnek 68 százaléka 11 gróf, nagybirtokos és bérlő tulajdona. A fennmaradó 32 százalék földterületen pedig — az 1930-as statisztikai évkönyv adatai szerint — őstermeléssel 2009 ember foglalkozott. Igen nagy volt a kereskedők (511) és a tisztviselők (467) száma [3]. Ez utóbbi Szikszó megyeszékhelyi funkciójával függött össze. A község kulturális helyzetét a felszabadulásig talán legjobban a köztudatban is elterjedt mondással lehet ábrázolni: „Sötét Abaúj". Felszabadulás előtt a községben felekezeti iskolák működtek (református, romai, görögkatolikus és zsidó), melyekben évente 28—34 gyermek végezte el az elemi iskola 6 osztályát. A polgári iskolában általában 12—14 szikszói tanuló fejezte be tanulmányait. Az iskolákban összesen 13 tanító és tanár tanított. Volt egy magánkézben levő mozi, egy 50 férőhelyes óvoda, egy 76 ágyas kórház, egy orvosi rendelő. Szikszó 1944. november 30-án szabadult fel. A felszabadító harcokban a szovjet csapatok mellett román egységek is részt vettek. 52 szovjet és 2 román katona áldozta életét a község felszabadulásáért [3a]. Emléküket a községben elhelyezett hősi emlékmű és hősök temetője őrzi. A községen átfolyó Vadászpatak két közúti és egy vasúti hídját robbantották fel a németek. Az épületekben jelentős háborús kár nem keletkezett. A belövések alkalmával két ember vesztette életét. Elpusztult az állatállomány 80 százaléka, illetve a németek összeszedték és elhajtották. Ilyen gazdasági viszonyok után kezdődött meg a felszabadulás utáni élet. II. A termelőszövetkezeti mozgalom kialakulása A felszabadulás után 1945 márciusában 11 taggal megalakult a Földosztó Bizottság. A bizottság tagjai: Zakhar István, Bozsik Frigyes, Fekésházi István, Bedé István, Üveges János, Pásztor Béla stb. szikszói lakosok. A bizottság 2248 kataszteri holdat vett el a földbirtokostól és kisajátítással, földreformmal 461 család jutott földhöz. Nagyrészt olyanok, akik eddig egyáltalán nem rendelkeztek földdel. Igénybe vettek és felosztottak földet: gróf Hunyadi Lászlótól Református egyháztól Frenkel Dezső és társaitól Harsányi Sándortól Stamberger Mór örökösöktől Reichman Józsefnétól 1028 kat. holdat 239 kat. holdat 418 kat. holdat 219 kat. holdat 92 kat. holdat 35 kat. holdat