A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KEMENCZEI Tibor: Őskori bronztárgyak a miskolci múzeumban

ŐSKORI BRONZTÁRGYAK A MISKOLCI MÚZEUMBAN 4. kép. Tibolddaróc A füzesabonyi kultúrára jellemző kis bögre társaságában került a múze­umba Nagycsécs—Halomdombról egy kis bronzár (XII. t. 7). Ebbe a kultú­rába tartozhat az ismeretlen lelőhelyű másik kis bronzár is (XII. t. 8). A középsőbronzkorba sorolhatjuk a négy aklaszeges tört (XI. t. 10), szív alakú bronzcsüngőt (XI. t. 12), bronztűt, kettős kúp alakú átfúrt fejjel (XII. t. 9.). Míg ez a tőr- és tűforma több esetben előfordul a füzesabonyi kultúra leletei között [14], addig a szív alakú bronzlemez csüngő a dunántúli mészbetétes és vatyai kultúrák emlékanyagában a leggyakoribb [15]. Egy felvidéki leletből ismerjük eddig, a koszideri típusú leletek körébe sorolható bárcai bronzkincsből [16]. Ezek a csüngők így nyilván a vatyai, esetleg a mészbetétes edények kultúrája területéről juthattak a Felvidékre. A bronzkor elejétől a koravaskorig használt ékszerforma volt a szemüveg alakú spirálcsüngő (XI. t. 8) és spirálkorong (XI. t. 6) [17]. A későbronzkori pilinyi kultúra időszakában a Felvidéken jelentős fém­művességi központ alakult ki. Ennek hagyatékai az úgynevezett rimaszom­bati típusú bronz kincsleletek, amelyeket a Herman Ottó Múzeum ötödik Évkönyvében közöltünk. Ezekben a raktárleletekben számos olyan bronz­tárgyat találunk, mint amilyennek a most ismertetendő bronzleletek közt is előfordulnak [18]. Borsod megyében Felsődobszán, Abaújszántón és Korláton került elő olyan kincslelet, amelyben B4 típusú nyakkorongos csákány (XII. t. 4) van. Ennek a csákánytípusnak, mint I. Nestor megállapította, a Felső-Tiszavfdéken és Erdélyben volt a gyártási központja. Onnan kereskedelem útján juthatott a Felvidékre a Reinecke BD periódusnak megfelelő időszakban. A tokos balták közül mindenekelőtt a félholdas kávájúakat sorolhatjuk a későbronzkorba (II. t. 2, IV. t. 1), bár ezeket még a korai vaskor első felében is használták. A Diósgyőrben (I. t. 4) és Miskolc-Toronyalja utcá­ban (I. t. 8) talált tokos baltához hasonlók a pilinyi kultúra leletei közül a felsődobszaiban fordulnak elő. Ezeknek gyártási területe azonban elsősorban a Tiszától keletre eső területeken, a Felső-Tiszavidéken és Erdélyben volt. Szintén onnan származik a Miskolc középpontjában emelkedő Avas dombon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom