A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KEMENCZEI Tibor: Őskori bronztárgyak a miskolci múzeumban

26 KEMENCZEI TIBOR Karperec, kerek átmetszetű, díszítetlen. Átm. 5,4 cm. Lelt. sz.: 53.713.1.. — VII. t. 4. Karperec. Négyszögletes átmetszetű, díszítetlen. Átm.: 5.8 cm. Lelt. sz.: 57.714.1. — VII. t. 5. Karperec. Félkör átmetszetű, díszítetlen. Végein pecsétlőszerűen kiszélesedik. Átm.: 7 cm. Lelt. sz.: 58.172.1. — VII. t. 6. Kis tokos véső. Egyik oldala hiányos, öntéshibás. H: 4,2 cm. Lelt. sz.: 53.665.1. — VII. t. 7. Tőr. Lekerekített markolatlemezén négy szegecslyuk van. H: 10 cm. Lelt. sz.: 53.1044.1. — XI. t. 10. Csüngő, szív alakú. Szára visszahajlított". H: 3,7 cm. Lelt. sz.: 53 1045.1. — XI. t. 12. Csüngő. Két spirális alkotja. H: 3,5 cm. Lelt. sz.: 53.1046.1. — XI. t. 8. Lapos balta, réz. H: 10,5 cm. Lelt. sz.: 5331.1. — XII. t. 1. Peremes balta, bronz. H: 11,9 cm. Lelt. sz.: 53.932.1. — XII. t. 2. Csákány. Felső részén tüskés korong, alatta nyélcső. Pengéje lefelé kiszélesedik. H: 21,2 cm. Lelt. sz.: 53.671.1. — XII. t. 4. Tű, feje kettős kúpos és átfúrt. Nyaka és fejének alsó része körbe rovátkolt. H: 22,2 cm. Lelt. sz.: 53.715.1. — XII. t. 9. Tű, feje fordított csonkakúp alakú, nyakán három korongszerű megvastagodás. H: 22,9 cm. Lelt. sz.: 53.716.1. — XII. t. 10. Bronzár, egyik vége hegyes, másik vésőszerű. H: 14,6. Lelt. sz.: 53.678.L — XII. t. 8. II. Az ismertetett leletek közül a legrégebbi egy rézkori lapos balta, a bodrogkeresztúri kultúra hagyatéka (XII. t. 1.). Korabronzkori viszont a peremes balta, amely a hatvani kultúra körébe tartozik (XII. t. 2.). Ugyancsak a hatvani kultúrába sorolhatjuk a Szihalmon napvilágra került nyélcsöves fejszét [10] (XII. t. 3), és a borsodgeszti kardiszeket [11]. A bronzkor közepéről származik a Szendrőládon lelt szépen díszített korongos csákány. A I. Nestor által formánként csoportosított bronzkori fejszék sorában az Ai típushoz tartozik. Legújabban D. Popescu foglalkozott részletesen a bronzkori fejszék kor megállapításának kérdésével. Véleménye szerint az Ai—A2 típusú fejszék a Reinecke A—B periódus átmeneti időszakára keltezhetők [12]. Észak-Magyarország területének jelentős részét e korban a füzesabonyi kultúra birtokolta, így annak hagyatéka lehet a szendrőládi fejsze is. A füzesabonyi kultúrába sorolhatjuk a Füzesabony—Nagyhalom felszínre került bronz lándzsahegyet is (III. t. 8., 1. kép). A füzesabonyi kultúra névadó lelőhelyén a Magyar Nemzeti Múzeum végzett ásatásokat, s az előkerült leletekből néhány a miskolci múzeumba jutott. A lándzsahegy jellegzetes későfüzesabonyi kerámiával együtt fordul elő ebben az anyagban. Mivel a füzesabonyi kultúra másutt napvilágra került leletei között is találunk lándzsahegyeket [13], így ezt a példányt is teljes biztonsággal sorolhatjuk a középső bronzkorba.