A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez

262 KOZÁK KAROLY JEGYZET [1] Szabó Károly: Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Pest, 1860. 42—43. [2] Kandra Kabos: Az Örs (Eurs-ur) nemzetség és a kácsi apátság. Adatok az. egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1885. 170. (A jelzett helyen a völgy vár alatt összeszűkülő részét „kőkapunak" nevezik.) [3] Várépítészetünk korai szakaszáról igen kevés hiteles adat áll rendelkezé­sünkre. A kácsi vár korai említése arra utal, hogy e helyen a XI— XII. szá­zadban már vár állott. Eddigi ismereteink szerint hazánkban a kővárak építése lényegében a tatárjárás után indult meg. Korai, XIII. századi váraink későbbi bővítések során megváltoztatták eredeti szerkezetüket, alaprajzukat. A kácsi vár esetében a hely szűke, vagy korai pusztulása miatt nem követ­kezett be bővítés, s annak feltárása igen alalmas lenne a korai vártípus vizsgá­lata szempontjából. (1967 és 1968 nyarán a Várhegyen Parádi Nándor végzett, feltárást.) [4] Kandra Kabos: i. m. 183. — Ipolyi Arnold: A kunok Bél-három-kúti másképp' apátfalvi apátsága. Arch. Közi. VI. (Pest, MBCCCLXVI.) 55. (Ipolyi a mai templomot románkorinak tartja.) [5] A torony előtt ér fel a dombra a sziklába vágott, minden bizonnyal középkori eredetű út (6. kép). [6.] A templom tatarozása 1962. IX. 19-én kezdődött. Ezt megelőzően — IV. 29-én és VII. 28-án — elvégeztük a templom, majd később a hajó délkeleti részé­ben levő, részben sziklába vágott kripta (2,20x3,20(?)x2,00 m (mélység) méretű) felmérését. A kripta boltozata téglából rakott, s a hajó déli faláig fut. Onnét egy másik, kőből falazott boltozat indul tovább déli irányba. Azt mondják, azon a részen volt egykor — az ott álló sekrestyében — a kripta lejárata. Most a hajó padlójába süllyesztett három kőlap zárja le a kripta nyílását. A. jelenlegi padlószinttől 1 m-re már a természetes kőzet található, amelybe bele­mélyítették a kriptát. A tatarozási, vakolatleverési munkát több alkalommal ellenőriztük. (E helyen mondunk köszönetet Király Kálmán esperes-plébános úrnak, aki minden alkalommal időben jelezte a munka kezdését és segítségünkre volt munkánk végzésében.) Egyik alkalommal letisztították a diadalív feletti falfelületet is,. ahol az említett kronosztikon került elő: CVstra De CVp LaefLVent. Le(g)e. pLVs VIX VIno Ve V. LVstls sIC VIT. a... C... I. restaVrata Dei.) A fal­felület letisztítása nem történt meg teljesen, így a szöveg némileg hiányos és tévedéseket tartalmazhat. A kiemelt piros betűk azonban elég jól láthatók, így az 1722-es évszámot valószínűnek vehetjük.) [7] Az elfalazott ablaknyílás keleti kávája a hajó belső, délkeleti szögletétől 55—57 cm-re van, magassága 187 cm, a szegmentív magassága 10 cm és tető­pontja a kávától 45 cm-re mutatkozik, 50 cm mélységben a mennyezethez viszonyítva. Az ablak másik kávája nem mutatkozott, feltehetően az 1954-ben épített új sekrestyeoratórium hajó felé nyitott ívével puszították el. Az ablak szélessége körülbelül 90 cm volt. A könyöklő alatt — a káva vonalában — is mutatkozott valamiféle elfalazás. Az elfalazott ablak tetejének magasságában az ettől nyugatra eső ablak nyugati része és a következő ablak keleti része felett is mutatkozott egy-egy hasonló szélességű és ugyancsak szegmentzáró­dású régebbi ablak maradványa. Az előbbinek nyugati kávája egyezik az újabb ablak nyugati oldalával, az utóbbinak középtengelye esik egybe az úy ablak keleti kávájával. Ez utóbbi ablak már a nyugat felé bővített templom déli falában volt. [8] Kandra Kabos: i. m. 181. (E helyen azt olvashatjuk, hogy az apátság a mohácsi vészig, vagy éppen Eger ostromáig (1552) fönnállott.) [9] Király Kálmán: Örsúr várának és a kácsi apátságnak romjai. (Kézirat.) 3. o. (1728-ban Borsi Mihály kezére jutott a birtok. E helyen azt olvashatjuk, hogy ő építtette a mai kis templomot.) E helyen mondok köszönetet a kézirat és Skover Miklós kéziratának rendelkezésemre bocsátásáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom