A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez

ADATOK KACS TÖRTÉNETÉHEZ 239 A szentély a vakolat leverése után. Ikedik el, ott kolostori épületek sohasem állhattak. (Ezen oldalról vezet fel a sziklába vágott út is a templomhoz) [191. A templom déli oldala előtt azonban jelentős térség van, s itt még ma is megfigyelhetők észak—déli irányú falmaradványok nyomai a felszínen [20]. A fent ismertetett adatok és érvek alapján feltételezhetjük, hogy a jelenleg álló templom keleti része részben megőrizte számunkra a románkori bencés apátság templomának maradványait és lényegében alaprajzi rendszerét, méreteit is. Mi most éppen ezen felismerés, a rendelkezésünkre álló történeti adatok és az előkerült faragott kövek vizsgálatán „keresztül kívánunk egy kissé közelebb kerülni a kolostor alapításának történetéhez. A kácsi apátságra vonatkozó, eddig ismert legrégebbi adat 1248-ból ismeretes. Ebből megtudjuk azt, hogy az apátság és az Örösúr nemzetség birtokai határosak az egri püspökség cserépi birtokával [21]. Ezen adat elemzése,