A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez

ADATOK KACS TÖRTÉNETÉHEZ „Azután Árpád vezér és nemesei innen megindulva s a Nyárád vizéig menve tábort ütének a patakok mellett, azon helytől fogva, mellyet most Kács-nak neveznek, hol is Acsádnak, örs-ur atyjának nagy földet adott, és ott azután annak fia örs-ur azon folyó fejénél várat épített, mellyet most Örs-úr várának neveznek. Innen osztán Árpád vezér és övéi megindulván az Eger vizéig jövének, .. .": olvassuk Szabó Károly, Béla király névtelen jegyzőjének krónikájáról készített fordításában [1]. Itt történik először említés Kacsról. A krónikában említett vár helyét ma is ismerjük, ott van a Kacsra vezető út bal oldalán emelkedő hegy tetején (1. kép). A vár egykor az említett hegy út felé kiágazó nyúlványán állt, jól lehatárolható és védhető helyen. A várból az alatta húzódó utat ellenőrizhették, s az ott ,,kapu"-szerűen összeszűkülő részen meg is akadályozhatták a továbbjutást. (A várhegyről az egyik út e pontra vezet, a másik a falu irányába. Mindkettő mélyen bevágódott a puha kőzetbe, bizonyítva, hogy azokat évszázadokon keresztül használták) [2]. Az Árpád-kori várnak ma már csak igen csekély maradványai láthatók, de az azt körülvevő, sziklába vágott árok mindenütt jól kivehető, körüljárható (2. kép). A „kör alakú" árok aránylag kis területet határol, amely az ismert történelmi adattal egybevetve, ugyancsak a vár koraisága mellett szól. Az árok kivágásakor kikerült követ a vár építésénél használhatták fel. Az árok által körülzárt terület olyan kicsi, hogy ott egy épületnél több nemigen állhatott. Az említett adatok és okok, valamint helyszíni megfigyeléseink alapján úgy véljük, hogy a kácsi vár egy sziklaárokkal körülvett lakótorony volt. A vár korai említése és kis mérete miatt igen fontos adatokat várhatunk régészeti feltárásától (3. kép) [3]. A településre és a bencés apátságra vonatkozólag több adatot ismerünk a múlt században készült munkákból, de a plébániatemplomról nem sokat tudunk. Azt írják róla, hogy a régi, apátsági templom helyén áll [4]. 1962-ben tatarozták a templomot. A munka megkezdését időben jelezték az Országos Műemléki Felügyelőségnek, így módunkban volt azt figyelemmel kísérni. A vakolat leverésekor több olyan megfigyelést tettünk, amely a templom építéstörténete és a falu története szempontjából egyaránt fontos adatnak tekinthető. A templom a falu közepén emelkedő dombon, sziklaháton áll (4. kép), annak is keleti, elkeskenyedő végén. Az egyhajós templom keleti végén félköríves szentéllyel zárul, déli oldalához egy 1954-ben épített sekrestye, a nyu-