A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

LAJOS Árpád: Módszeres szempontok a népi gyermekjátékok rendszerezéséhez

148 LAJOS ÁRPÁD 9. Modellek. Mindazok a játékszerek, melyek a felnőttvilág tárgyi javainak felelnek meg, tehát kicsiben elkészítve a termelőeszközök, a szállítás,. a lakáskultúra, táplálékkészítés eszközei. Ezekben a lényeges vonások vannak kiemelve és elnagyolva. ' 10. Ékszerek, dísztárgyak. Lánykákat díszítő, üres csigahéjakból, babból

r borsóból, fűzött, vagy kecskerágóból, gyermekláncfűből összetűzdelt nyakláncok, kalárisok, haj díszítés szálkákkal összetűzött levelekből. A felsorolt játékszerekhez nem számítottuk azokat a játékeszközöket, melyeket a társasjátékok egy nagy csoportjában, a szervezett sportjátékokban szoktak használni (ütőfák, hajítófák, meghegyezett vagy elágazó kis fadarabok: bigék, csürkök, kecskék, csigék vagy fagolyók: tekék, kivágott karika alakú falapok). Ezeknek ugyanis csak közvetítő funkciójuk van, a társasjátékok tárgyi kellékei. A játékszeres és társas sportjátékok közt átmenetet alkotnak a különféle labdák, karikák, kapókövek, melyek egyéni és társasjátékok lejátszására egyaránt alkalmasak. III. Társas gyermekrigmusok. Primitív kis verses mondókák, gyakran dallamosak. A barátkozásnak, szövetkezésnek vagy a kiközösítésnek, haragnak, kibékülésnek egyszerű, de csattanós megszólaltatói. Beszélő gyermekszokások. Ebbe a kategóriába sorolhatók: 1. Cseréhez fűződő rigmusok „(Cserebere fogadom..."). 2. Kér égetők egymásközt „(Koldulj, koldulj kis kaskám..."). 3. Haragoskodók („örök harag ...") 4. Civakodók szétválasztása („Erre kakas, erre tyúk..." 5. Kicsúfolok. Ide tartoznak a kíváncsiskodók, bámészkodók csúffátevése (., Mit bámulsz" — ennek trágár szövegű verses továbbfolytatása; „Tudod mit?" — ugyancsak trágár szövegű verses rámondással, ide tartoznak a kíváncsiskodó kérdésekre adott csúf válaszok, ilyen kérdésekre, hogy „Hová mégy", „Mikor", „Mit csinálsz?" stb.); (utánozók, árulkodók, későnjövők megszégyenítése többnyire enyhébb tartalmú szövegekkel: „Árulkodó Júdás, kell-e piros tojás? stb." vagy „Jöttél, jöttél volna hamarább, kaptál volna sülttojást"); feltűnő, a gyermekek előtt szánalmas megjelenésű gyermeket csúfoló versek („Kopasz barát, nincsen gatyád ...", s ennek csúf szövegű kiegészítése, vagy: a vaksi gyermekre: „Vak Pali, vak Pali, vak, vak, vak, mind a két szemére vak" stb.); — keresztnevek kigúnyolása (pl. „Gyurka, Gyurka, kell-e kutyahurka); sírók kitréfálása („Síró, pityogó, kerek alá csikkantó"); fiúknak, lányoknak egymáson való csúfolódása („Lányok, lányok, földiboszorkányok...", „Egyet termett a mogyoró, kettőt, a fiúknak akasztófát, tízet, tízet.. ."). 6. Beugrató versek — legtöbbször durva szövegekkel. Itt a vers egyik felét elmondatják a kiszemelt áldozattal, a másik, többnyire trágár szövegű felét rámondják; ide tartoznak bizonyos menet közbeni helyzetekhez fűződő csúfondáros rigmusok: együttsétáló gyerekek célbavesznek valamelyik, velük együttmenetelő tagot, hol előre, hol hátra engedik, s helyzetének megfelelően