A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

ROMÁN János: Különleges jobbágyterhek, pénzek és mértékek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben a XVI-XVII. században

KÜLÖNLEGES JOBBÁGYTERHEK 123 pénz pénz L. denar pint — fn. Folyadék űrmérték. Valakinek az it való hegien szőleje vagion, az mesternek ad egi Szecsi Pint bort: ./. két iccét. Szécskeresztúr, LRZ. 81. p. ... egy pint Vay, akar méz legyen. Tiszanána, LRB. 130. p. poltura — fn. Pénzegység, értéke fél garas, ül. másfél dénár. Minden ágytul Nyolcz poltura. Szederkény, LRB. 173. p. pro calceis — lat. fn. h. Sarupénz, tk. idegenek számára megszabott esketési stóla. Si fuerit ex alio pago denarios 40 pro calceis dare tenetur. Polyánka, LRZ. 103. p. Pro Copulatione tot nummos dánt quot unus Calceus emitur. Szacsur, LRZ. 105. p. proventus — lat. fn. Jövedelem, különféle pénz és természetbeni jövedelem, többnyire az ingatlanok hasznának kivételével. .. . az kinek szép eggyezessel Hlyen proventust rendeltünk. Igrici, LRB. 168. p. quarta — L. sedecima quinta — L. ötöd rakás L. kerezt reu, rév vam rév, rév-vám fn. Az reu szombaton napestig a prédikátoré. Tokaj, LRA. Az Szombati Rév Vam 24 óráig ... Kenézlő, LRZ. 180. p. rosnai keöbeöl rozsnyói-köböl L. köböl rosnai mertek rozsnyói-mérték L. mertek rosnai szapu rozsnyói-szapu L. szapu sabbathale— lat. fn. 1. Malom szombat napi vám jövedelme Az Ardai malomból, Lorantffi Uram rendeléséből Sabbathale a duabus rotis. Ardó, LRZ. 30. p. 2. sabbathale v. sabbathalis. Gyermek tanításától hetenként szombat napon fizetett készpénz, vagy természetbeni. Sabbathale, a singulis, obolus solvitur. Varannó, LRZ. 112. p. Gyermek tanítástól egy-egy pénz, vagy cipó, vagy valami sabbathalis. Ismeretlen nevű abaúji helység, LRA. sarló pénz sarló-pénz j. fn. Készpénz fizetési kötelezettség azok részéről, akiknek vetésük nincs. Sarló pénz Búza dezma idején. Lasztóc, LRZ. 45. p. Akinek vetése nincs, sarló pénzel tartozik, annyival, amennyit egy aratónak adnak, ti. arató napszámba. Fony, LRA. saytar sajtár fn. Bizonytalan nagyságú, űrmértékként is használt edény, kb. a desa huszadrésze. (Sajó-) Szeged, LRB. 275. p. sák zsák fn. Itt szemes termény mértékegységeként. ... hat sák búza vetés maga magvával... Palkonya, LRB. 174. p. sing — fn. Hosszmérték, nagysága 0,62 m. Eözvegi Azonj egi hajtván vaznot. az az egi singet s egi fertalt... Balog, LRB. 30. p. A hajtván egyenlő: 0,622 m és 0,155 m (egy fertal), összesen 0,777 m, azaz egy rőf. szekér szekér fn. Itt térfogatmértékként. .. .ha nincs marhaja, hajon hozzon. edgj szekér fát. Viss, LRZ. 181. p. szétsi icze szécsi-icce L. icze szecsi pint szécsi-pint L. pint szetsi köböl szécsi-köböl L. köböl szetsi szapu szécsi-szapu L. szapu sedecima — lat. fn. A fejedelem dézmája octavájának a fele, az az a quarta quartája, tehát tizenhatodrész. Decimabol sedecima, az eleött quarta volt az