A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)
DÉTSHY Mihály: A sárospataki vár pusztulása 1702-3-ban
A SÁROSPATAKI VÁR PUSZTULÁSA 109 JEGYZETEK [1] Takáts Sándor: Magyar küzdelmek (Bp. 1929, 308—311. o.). [2] A vár legújabb monográfiája, Dercsényi Dezső—Gerő László: A sárospataki Rákóczi-vár (Bp. 1963) 70. o.-án szól a rombolásról, továbbá a 82. o.-on említi a rombolás feltételezhető nyomait a Vörös-torony ÉNy-i sarkán. [3] Legújabban Molnár Vera: „Beszámoló a sárospataki vár 1963—64, évi ásatásáról" c. tanulmányában (Herman Ottó Múzeum évkönyve V. Miskolc 1965, 215. o.) kétségbe vonta a Vörös-torony körüli olaszbástyában, a Párkányban végzett ásatásainak leletei alapján, hogy a külső vár erődítéseit 1702-ben rombolták le. Szerinte 1702-ben csak a Vörös-torony délkeleti sarkát rombolták le, míg a bástya és a külső vár felrobbantására feltételezése szerint csak 1710 után került sor. Feltevését arra alapozza, hogy az olaszbástya feltöltésének feltárásánál a bástyafal omladékai alatti rétegben a Vörös-torony leomlott DK-i sarkán állott „bokályos-ház" csempeburkolatából származó nagy mennyiségű bokálytöredéket és kályhacsempét talált, és ugyanitt egy 1705-ben vert érmére is bukkant. A következőkben közölt okleveles adatok a fenti feltevést teljes mértékben megcáfolják, és egyértelműen bizonyítják, hogy a külső vár lerombolása 1702-ben megtörtént. Ez nem zárja ki, hogy a falmaradványokat a későbbiekben nem bontották tovább. Az ásatási leletek rétegeződéséből véleményem szerint csak az olaszbástyára vonhatnánk le következtetéseket, de erre is csak akkor, ha a feltárás teljesen elkészült már, és a régészeti leleteket a levéltári adatokkal egyeztetnénk. [4] A bécsi Udvari Kamarának a rombolások végrehajtására 1702. február 7-én kiadott rendelkezését másolatban tartalmazza a Budai Kamarai Adminisztráció 1702. március 2-án kelt utasításpéldánya a székesfehérvári harmincadoshoz. Az Orsz. Levéltár, Pénzügyigazgatási Levéltárak, Budai Kamarai Adminisztráció gyűjteményében található ügyirat szövegét dr. Baranyai Béláné volt szíves közölni, amiért ezúton is köszönetet mondok. A Sárospatakra vonatkozó szöveg a következő: ,,Über die von ihro Kays. M. tát Allergnádigst Resolvirte und Nágstens zu bewörkhenden anbefohlene Demolitiones etlicher Vöstungen, und Pláze in Kgr Hungarn. Primo seynd zu schlapfen Hiernach folgende Pláze: Von dem H. Gen. Veldtzeugmst Nigrelli m. Assistenz der Ober Hung. Camer aldasiger Kriegs-Comisariáts Land-Ingenieur Wallners, Zeugs Beambten auch arbeiths Leuthen u. fuehren aus umbligenden Gespannschaften Zendrő Patak Zipserhaus Darauss die Artigleri munition, Und Zeugs Sachen nacher Caschau, das Provianth aber in die nágste Magazinén abzuführen". [5] Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattára, AB No. 96. Diarium Residentiae Soc. Jesu Patakiensis, 1702. febr. 24.: ,,... deponuntur tormenta ..." [6] U. ott, 1702. ápr. 25.: „...Hóra XI. adest E'xcl. D. Grlis Nigrelli divertens ad resideam pro Hospitio, fuitque in prandio et coena. Venit 5 hóra D. C. Auripurg Comendans Munkácsi: cum. aliquo officiali etc"; ápr 26.: „Mansit D. Grlis in prandio et coena cum DD. Com. Loci et Incsenirio."; ápr. 27.: „ ... Mansit D. Grlis et sub prandio venit Grlis Ogilbe cum D. Capitan: Folkenhaim. pransi s(un)t hic cum votys(?) officialibus. In coena trés officiales et D. Kolosvari."; ápr. 28.: „Mansit D. Gralis hic cum suis in prandio et coena."; ápr. 29.: „Mansit D. Gralis cum suis."; ápr. 30.: „D(omini)CA l a post Pascha. Audito hóra 4 a Sacro abyt D. Grlis 5a hóra." [7) U. ott, május 1.: „ ... Laborant in arcé diruenda ...". [8] U. ott, május 26.: „ ... Venit Nuncius a D. Grali ut succendantur minae, succensae go(?) s(un)t hóra 5 in o(mni)bus propugnaculis cum effectu nunq (uam) restaurando ..." [9] U. ott, május 27.: „ ... Succenduntur duae residuae minae sub p(ro) pugnaculo templo vicino."; máj. 28.: „Dominica... in prandio et heri in Coena D. Laidinantius D. Grlis Nigrelli..." [10] U. ott, jún. 1.: „...Succenduntur 4. minae sed parvo cum effectu."; jun. 4.;; „ ... nulla explosio tormetoru."
