A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

NYIKOLAJ Jancsenkov: A magyar-szovjet nemzetközi partizánmozgalom úttörői

A MAGYAR—SZOVJET NEMZETKÖZI PARTIZÁNMOZGALOM ÜTTÖRÖI (Részletek a szerző „Három, határon át" c. könyvéből) A második világháborúban sok partizán esett el. SzŐnyi Márton szovjet —magyar partizáncsoportjának valamennyi tagja Báli Ferenc és Molnár István kivételével ugyancsak hősi halált halt a hitleristákkal vívott egyenlőtlen küzdelemben. így tudták ezt eddig a szovjet és magyar hadtörténészek egyaránt. Senki nem ellenőrizte és tisztázta az idevonatkozó adatokat, ugyanis a fasiszták által szétzilált gazdasági élet gyors ütemű újjáépítése miatt nem fordítottunk elég figyelmet az elmúlt idők történetére. A 4. Ukrán Front levéltári anyagának tanulmányozása közben Jevgenyij Jonov szlovák partizán nevére bukkantam. A Szőnyi-csoport orvosa lenne? Hogy került Szlovákiába? Talán egy más személy, aki csupán Jonov névrokona? Egy újabb értesülés ismét felkeltette érdeklődésemet. Az Ogonyok című szovjet folyóirat 1962-es évfolyamának 46. számában felhívás jelent meg, melynek aláírója jelentkezésre szólította fel egykori bajtársait: Ottó Gubics [2] cseh nyomdász, az egykori partizán, a szovjet olvasókhoz intézett levelében azt kérte, jelentkezzenek mindazok, akik Jevgenyij Jonovról, az ő egykori harcostársáról bármit is tudnak. Megtaláltam a rejtély kulcsát — gondoltam. Azonnal cselekedtem: levelet írtam Szlovákiába és arra kértem ismeretlen barátomat, hogy mindent írjon meg, amit Jonovról tud. Hamarosan megjött a válasz: „A csehszlovák partizán csoportbeli Jonovot csak ismerem ..." — olvastam a levélben. Az első sikertelenség láttán kételkedni kezdtem kutatásaim jó kilátásaiban. Nemsokára azonban a daraszuni [3] szanatóriumba kaptam beutalót. — Hármas épület, hetes szoba — jelölték meg az irodán új ideiglenes lakhelyemet. Mit sem sejtve nyitottam szobámba és bemutatkoztam újdonsült lakótársamnak. — Jonov — mondta a nevét a széles arcú, barna civilruhás férfi is és nyújtotta a kezét. Kezet szorítottunk. Merően néztem új ismerősöm arcába. Lehetséges lenne, hogy az én Jonovom fivérével vagy más rokonával állok szemben? — ébredt fel bennem újra a kíváncsiság. Rákérdeztem: 23*