A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

66 KEMENCZEI TIBOR leletegyüttesekben előforduló darabok viszont gyakran már olyan felhúzott peremmel rendelkeznek mint a fiatalabb típusú félholdas kávájú tokos balták [76]. Eljutott ez a baltatípus a Dunától nyugatra fekvő területekre is [77]. Az előbbi baltaformákhoz hasonlóan a Kárpát-medence keleti felében találjuk meg az egyenes peremű, hatszögletű átmetszetű tokosbalták (XVII. t. 3, 11) lelőhelyeinek zömét [78]. A pácini leletben levő félholdas kávájú balták (XVI. t. 3, XVII. t. 4—7, 9, 13)"kivétel nélkül a fiatalabb variánshoz, a füllel szemben erősen felcsúcsosodó peremű formához tartoznak. A középső szárnyállású balta (XVII. t.10), gombos végű sarlók (XVII. t. 15-^-17), lándzsahegy (XVI. t. 5), sodrott nyakperecek (XVIII. t. 10—11), fűrészlemezek (XVIII. t. 1), díszítetlen karperecek (XVI. t. 4, XVIII. t. 2, 3, 6, 7—9, 12) nem pontos kormeghatározó tárgyak, a Hallstatt A és B periódus alatt egyaránt használatban voltak a Kárpát-medence keleti felében. A pecsétlős végű díszítetlen karperecek (XVIII. t. 4—5) viszont a Hallstatt B periódus hasonló, de vonalakkal díszített karperecformájának egyszerűbb változatának látszanak. A Hallstatt B korszakra lehet keltezni a pácini raktárleletet az üsttöredék alapján is (XVIII. t. 13). Ez a Merhart által felállított Bt csoportba tartozik, azaz a Hallstatt B korszak első felére jellemző [79]. A miskolci múzeumban levő kardleletek közül a szihalmi három liptói típusú kardot tartalmaz (XXI. t.). Ezek Müller-Karpe véleménye szerint a fiatalabb variánst képviselik, s így a Hallstatt A periódus második felére keltezhetők [80]. A sajószentpéteri kard is erre a korszakra helyezhető (XX. t. 1). A diósgyőri kardtöredék (XIX. t. 1) pontos párhuzamát a hajdúböszörményi leletből ismerjük [81], s így a Hallstatt B korszakból származhat. Szintén megtaláljuk a hajdúböszörményi leletben a Nyékládháza-Kacagódűlőben napvilágra került ép markolatnyújtványos kard (XX. t. 3) párhuzamát is [82]. Formájában leginkább a Hallstatt A periódusra jellemző hemigkofeni típusnak felel meg [83]. A markolatánál hiányos másik nyékládházi kard (XIX. t. 6) lefelé szélesedő pengéje is erre a korszakra jellemző. Ennél idősebb kardformát képvisel az erdőbényei kard (XX. t. 2). A Reinecke BD — Hallstatt Ai periódusokra keltezhető nenzingi vagy Sprockhoff Il/a típusú kardok sorába osztható be [84]. III. A miskolci múzeumban őrzött koravaskori raktárleletek nem tükrözik minden tekintetben az északmagyarországi kora vaskori bronzművesség teljes képét. Ezért ennek vizsgálatakor figyelembe kell vennünk az eddig az ÉszakMagyarországról publikált raktárleleteket is. Ezek a következők: Érsekvadkert [85], Nógrádmarcal [86], Ecseg [87], Szanda [88], Borsodgeszt [891, Bodrogkeresztúr [90], Bodrogkeresztúr (aranylelet) [91], Bodrogzsadány (ma Sárazsadány) [92] Bodrogzsadány (aranylelet) [93], Taktakenéz [94], Zsujta [951, Aggtelek [96], Keresztéte [97], Kacs [98]. Az Észak-Magyarországon előkerült raktárleletek közül azokat határoztuk meg koravaskorinak, amelyek a pilmyi kultúra záródása utáni időszakra kel-