A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?

186 DÉTSHY MIHÁLY Az újhelyi várat egy 1546-ban kelt oklevél már romként említi [62], Egyik utolsó adatunk a vár fennállásáról Perényi Péter idézett 1534. évi levelének keltezése, továbbá 1538-ból egy Perényinek Ujhely és Patak birtokába történt beiktatásáról szóló oklevél. Perényi 1542-ben vizsgálati fogságában egyebek között várairól és várnagyairól tett vallomásában az újhelyi várat már nem említi, talán azért, mert ekkor már rom [63]. összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a ma álló sárospataki várat az okleveles adatok alapján sem tekinthetjük XIII. sz.-i eredetűnek. Az első erődítmény Sárospatakon 1440 körül épül a minorita-kolostor megerősítésével, majd 1465 után Pálóczi László a sárospataki Hécén álló udvarházát építi ki várrá. Ennek maradványai a mai Dobó Ferenc-utca és Szuhay Mátyás-utca között álló romok, amelyeket eddig a klarisszakolostor romjainak tekintettek. Sárospatakon a XVI. sz. elején még egy várszerű építmény állt a mai Bodroghíd feljárójának közelében, amelyet „alsó várnak" hívtak. Ez és a hécei erődített curia 1528-ban elpusztult. A XIII. sz. óta sokszor említett Patak vára nem Sárospatakon, hanem a sátoraljaújhelyi Várhegyen állt, és váltakozva Patak, illetve Ujhely vára néyen említik. A ma ismert sárospataki vár magvát alkotó Vörös-torony építésének idejére egyértelmű adatunk nincs, de legkorábban a XV. sz. második felében, esetleg a XVI. sz. első harmadában épült, azonban kétségtelenül 1534 előtt. Détshy Mihály