A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?

HOL ÁLLT A KÖZÉPKORI SÁROSPATAKI VAR? 185 írja, hogyan érkezik János király 1528 február első napjaiban Patakra, ahol 16 napos tartózkodása során Perényi újhelyi és pataki várnagya, Athynai Simon deák átadja neki Patak várát, majd újhelyi bevonulása után az ottani várat is [57]. 1528. június 12-én Ferdinánd hadvezére, Serédy Gáspár foglalja el Sárospatak várát és városát, az újhelyi várat azonban nem tudja bevenni, Simon deák több sikertelen kísérlet után augusztus végén 600 lovassal, 2000 gyalogossal és ágyúkkal kezdi meg a pataki vár ostromát, és néhány nap múlva már a vár sáncára kitűzi János király zászlaját, a védők azonban letépik ezt és egyik ágyúját a vár árkába rántják. Mivel azonban nem érkezik felmentő sereg, és az ellenség aláaknázta a vár falait, a két pataki várnagy szeptember 15-én szabad elvonulás feltételével feladja a várat. Serédy 500 emberével csak szeptember 23-án érkezik Patakra, a vár alatt megütközik Simon deák 3000 főnyi seregével és súlyos vereséget szenved. Egy szeptember 26-d levélben azt olvassuk, hogy a várat felgyújtották és pusztán áll, sőt újabb hírek szerint teljesen lerombolták [58]. A jelentések néhány adatából bizonyosnak látszik, hogy ez a vár még helyraj zilag sem lehetett azonos a Vörös-toronnyal, egyébként a város is elpusztult volna, amire nincs adatunk. Az 1567. évi pataki urbárium szerint Perényi Gábor jelentős kedvezményekkel segítette elő a Héce újratelepítését, és akik itt építkeztek, 1561-től számítva 8 évig adómentességet élveztek. Az újratelepítés talán azért vált szükségessé, mert a Héce az itteni erődített curia ostromakor romba dőlt [59]. Patakot Ferdinánd hadvezére, Katzianer 1529 áprilisában foglalta el. Perényi török rabsága után valószínűleg csak 1530 után tért vissza pataki birtokára és a városfal, egyben várkastélya építéséhez 1534-ben fogott. Ekkor kér ugyanis Ujhely várából keltezett levelében építkezéséhez a kassai fanácstól szakembereket [60]. Nincs egyértelmű adatunk arra, hogy a Vörös-torony, amely a Perényiféle belső vár magja, egyben a külső vár, más néven belső város legerősebb védelmi pontja, 1526 előtt állt-e, és Perényi csak átépíttette. Miután — mint említettük — az épület és részletei nem nyújtanak szilárd támpontot a datálásra, viszont a torony 1534-ben már állt, egyaránt feltételezhetjük, hogy még a Pálócziak építtetik a XV. sz. végén vagy a XVI. sz. elején, illetve azt, hogy Perényi Péter 1530—34-ben építteti. A két király közötti béketárgyalások 1537 decemberében már a mai pataki vár egyik részében, valószínűleg a Vörös-toronyban folynak. Ekkor a belső város körül már felépült, ha talán teljesen nem is készült el a külső várfal. Wese lundi érsek, aki mint közvetítő vesz részt a tárgyalásokon, megírja, hogy őt és Ferdinánd megbízottait a városfalakon kívül szállásolták el, amit Perényi azzal indokolt, hogy a fallal övezett belső városban nem akadt számukra méltó lakhely. Ugyanakkor János király hívei, Fráter György és Frangepán Ferenc a várban, alighanem a Vörös-toronyban kaptak szállást. A megbízottak a fallal övezett belső városban álló templomban hallgatnak misét, és innen mennek a várba tárgyalásaikra, amely a templom közelségéből következtethetően is a mai várral volt azonos [61].