A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)
DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?
182 DÉTSHY MIHÁLY A Perényieknek ebben az időben udvarházuk, curiájuk volt Patak mezővárosában. Valószínűleg ezt említi az ifjabb Miklós feleségének, Hedvignek 3427-ben Patakon kelt oklevele [37]. Ez is amellett szólna, hogy Patak vára nem a városban állt, és ezért építettek itt lakhelyül udvarházat. Az idősebb Perényi Miklós fiainak magvaszakadtával Zsigmond 1429ben Patak mezővárost szabad királyi város rangjára emelte. Az oklevél indokolása megemlíti Perényi Miklós és László újhelyi várnagyainak és tisztviselőinek a város ellen elkövetett hatalmaskodásait, és ezért a király eltiltja újhelyi várnagyait a pataki polgárok zaklatásától [38]. Eszerint tehát a város eddig a Perényiek újhelyi várnagyainak fennhatósága alatt állt, és Patakon nem volt vár. Zsigmond ugyanebben az évben a Perényi-ág magvaszakadtával a koronára visszaszállt birtokokat Pálóczi Péter fiainak, György esztergomi érseknek, Mátyus országbírónak és Imrének adományozza. Az adománylevél „újhelyi várunkat, a hasonlóképpen Ujhely mezővárossal... továbbá Nagypatak városunkat vagy mezővárosunkat" s ezek tartozékait sorolja fel. Egyetlen várat említ ismét, mégpedig Ujhely várát [39]. Egy évvel később, 1430-ban Zsigmond a Pálócziak, György, Mátyus, ennek fiai, Simon és János, továbbá az időközben elhalálozott Imre fia, László panaszára hamisnak nyilvánítja a Perényi Imre, egykori titkos kancellár fiai, János és István által felmutatott, ugyanezekre a birtokokra vonatkozó adománylevelet, amely szintén Ujhely várát, továbbá Ujhely és Patak városokat és tartozékaikat nevezi meg [40]. Egy 1444-ben kelt, Pálóczi Simon és Perényi János kiegyezéséről szóló oklevél elmondja, hogy Perényi bosszúból elfoglalta a Pálócziak egyes birtokait, közöttük Patak városát az ottani kolostorból kialakított erősséggel [41]. Perényi kötelezi magát, hogy a többi birtokkal együtt ezt az erősséget is visszaadja ugyanolyan állapotban és ugyanazzal a felszereléssel, ahogyan ekkor áll. Az említett kolostor a ferencesek, illetve a minoriták Boldogasszony kolostora, amely a város északi végén, a későbbi református kollégium helyén állt. Ez az első említése Patak városában álló erősségnek. Egyetlen oklevél sem igazolja azt a csaknem minden szerzőnél megismételt állítást, hogy 1440 és 1459 között Patak városa és vára a husziták kezén volt, sőt az ebből az időből származó, Patakra vonatkozó oklevelek ennek ellentmondanak. Mátyás 1459-ben kelt adománylevele Rozgonyi Sebestyén részére, amely lényegében e feltételezés alapjául szolgál, csak azt bizonyítja, hogy Rozgonyi Talafuz és Axamit seregét, amely a Bodrogközből rablóhadjáratról tért vissza, a Patak melletti Botkő mezején szétverte [42]. 1453-ban egyébként V. László újabb adománylevéllel erősíti meg Patak és Ujhely birtokában Pálóczi Lászlót, Simont és Jánost [43], László aránylag gyakori pataki tartózkodásáról 1450 és 1470 között itt keltezett oklevelei tanúskodnak [44]. Ilyenkor minden bizonnyal itteni curiájában lakott, amely talán azonos volt a Perényiek említett udvarházával. Ennek pontos helyét Mátyás 1461. évi kiváltságleveléből ismerjük, amelyet a város Héce nevű negyedének vagy utcájának fejlesztése érdekében az itt megtelepülök javára adott ki. Az oklevél ezeket mondja [45]:
