A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEY Tibor — K. VÉGH Katalin: A Herman Ottó Múzeum leletmentései és ásatásai az 1965. évben

404 KEMENCZEI TIBOR—K. VÉGH KATALIN töredék, s néhány csiszolt kőbalta került a napvilágra. A leletanyag a bükki kultúra körébe sorolható. Hejőkeresztúr (mezőcsáti j.). A község Hejőszalonta felé eső határában, a mezőcsáti műút bal oldalán nagy kiterjedésű homokbánya van. Itt, a homokbányának az úttól legtávolabb eső részén szórványosan szkita cserepek találhatók. Sajnos a szkita település nagyrészét a homokbánya már elpusztította. Kalícz Nándor 1958-ban itt egy szkítakori hulladékgödröt tárt fel. Hernádpetri (encsi j.). 221, a XVII. század első feléből származó dénárokból álló lelet került be innen a Herman Ottó Múzeumba. Mér a (encsi j.). Az állomással szemközti dombon szántás közben rézkori, a péceli kultúrára jellemző cserepek kerültek a felszínre. Mezőcsát (mezőcsáti j.). A község Igrici felé eső határában, a Márkus domb mellett emelkedő dombháton a péceli kultúrához tartozó cserepeket gyűjtöttünk össze. Mezőkövesd (mezőkövesdi j.). A vizesnyilas dűlőben levő dombon római kori települést jelző cserepek találhatók. Miskolc — Sajópart. A Hűtőháztól mintegy 200 méterre, a Sajó-parton levő homokbányából koravaskori településre utaló cserepek kerültek elő. Miskolc — Repülőtér. A Repülőtér melletti Sajó-parton a partszakadásból az újkori alföldi vonaldíszes kultúra edény töredékei kerültek ki. A lelőhelyről Korona Róbert tudósította múzeumunkat. Miskolc — Szirma. A Sajó-parton 1964-ben elkezdett, ásatást folytattuk tpvább. A Sajó itt olyan mértékben mossa el a partot, hogy az 1964-ben feltárt terület nagyrészét már elvitte.