A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

70 KEMENCZEI TIBOR nem állapítható meg. A különböző fibulák azonban ritkák a Tiszától keletre, így északmagyarországi elterjedésük valószínűleg a váli és szlovákiai lausitzi kultúrával való összeköttetésre utal. J. Paulikkal egyetértve a sujtásos fibulák másodlagos gyártásközpontját is feltételezhetjük itt. Az eddig tárgyalt raktárleletek számos közös típust tartalmaznak, így időbeli különbség közöttük nehezen állapítható meg. Azonban valószínűnek látszik, hogy a legfiatalabbak közöttük, a bennük levő hárfafibulák, és a szandai lelettel rokon tokosbalták alapján a bükkszentlászlói leletek. A jelenlegi leletek alapján a Gáva kultúra elterjedése a Tiszától nyugatra fekvő területeken pontosan nem határozható meg. Azt tudjak, hogy a Hernádtól nyugatra a Kyjatice kultúra leletei fordulnak elő, de nem ismeretes, hogy átlépte-e ennek a kultúrának népe a Hernádot kelet felé is. A Bodrogköz, Taktaköz a Gáva kultúra elterjedésterületéhez tartozott, így Éodrogkeresztúrról, Prügyről ismerjük a Gáva kultúra kerámialeleteit [109]. Valószínűleg az ÉszakAlföld keleti részén, a Bükk hegységgel érintkező területen is számolhatunk a Gáva kultúra bizonyos mértékű megjelenésével. így Tiszakesziről, sőt Miskolcról is ismerünk gávai típusú kerámialeleteket [110]. Nem tisztázható azonban jelenleg még, hogy a Gáva kultúra etnikai megjelenésével kell számolnunk ezen a területen, vagy csak szórványos gávai elemek feltűnésével. A Tiszakeszi—Szódadombon feltárt koravaskori településrész anyaga a Gáva kultúra hatása mellett összefüggést mutat a délalföldi csorvai csoporttal is [111]. A koravaskori kerámialeletek elterjedését vizsgálva végeredményben a jelenleg ismert leletek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kyjatice kultúra népe aligha vonult le az Alföldre. A Bükk és részben a Mátra hegység szélén húzódó földvársor védhette felvidéki területét az alföldi népektől. A Hernádtól vagy a Zempléni hegységtől keletre a Gáva kultúra népe telepedett le, s a keleti Észak-Alföldön is megjelentek elemei. A nyugati ÉszakAlföldön inkább a váli kultúra hatása érvényesült. A korai vaskorból a Tiszától nyugatra fekvő, a Gáva kultúrához tartozó, s annak hatását mutató területekről is kerültek elő bronz raktárleletek. Ezek is időrendileg két csoportra választhatók, Hallstatt Aj és Hallstatt B korszakra keltezhető raktárleletekre. Az előbbiek közé a következők tartoznak: Négyes, Bodrogzsadány (aranylelet), Bodrogkeresztúr (aranylelet). A bennük előkerült tárgyak a Kárpát-medence keleti felében általánosan elterjedtek (markolatnyújtványos sarlók, nyugati típusú tokosbalták, romboid átmetszetű karperecek). A Hallstatt B korszakba keltezhető raktárleletek (Ároktő és Tiszadorog-r ma között, Pacin, Taktakenéz, Hejőszalonta, Bodrogkeresztúr] tárgyai többségükben azonosak a Felső-Tíszavidék koravaskori bronzművességi központja által* gyártott bronztárgyformákkal: üst (Hejőszalonta — XVI. t. 2, Pacin — XVIII. t. 13), különböző nyugati és keleti eredetű tokosbalták (Pacin — XVII. t. 1—9, 11—14, Taktakenéz, Bodrogkeresztúr), horgas markolatú sarló (Bodrogkeresztúr), markolatnyújtványos sarlók széles, bordázott pengével (XIII. t. 7), félkör átmetszetű díszített karperecek (Taktakenéz, Hejőszalonta — XII. t. 5), fűrészlemezek (Pacin — XVIII. t. 1.), szárnyasbalta (Pacin — XVII. t. 10), gombos végű sarlók (Pacin — XVII. t. 15—17). A hejőszalontai leletben levő liptói típusú kardok (XII. t. 1, 7), tűk (XII. t. 2—3), a bodrogkeresztúri