A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

84 KEMENCZEI TIBOR [72] Hampel J., A bronzkor... CCVI. t. 20., CCXXVI. t. 5., CCXXX. t. 3.; Mozsolics, A., Arch. Ért. 90 (1963) 253., 1. kép 1—7. [73] Hampel J., A bronzkor... XI. t. 2., XIII. t. 3., XCV. t. 2., CCVI. t. 3.; Holste, F., Hortfunde... XLV. t. 5.; Bernjakovic, K., SA 8 (1960) 384., II. t. 7.; Andel, K., AR 7 (1955) 445—447.; Kemenczei T., HOME 5 (1964—65> XVIII. t. 2. [74] Müller—Karpe, H., Beitrage... 109., CXXXIV. t. 2—3. [75] Hampel J., A bronzkor... XII. t. 8., CXLV. t. 20., CVIII. t. 13., CLX. t 2., CCXXIX. t. 31.; Holste, F., Hortfunde.. . XXXIV. t. 17., XXXIV. t. 18., XLV. t. 15—16.; Bernjakovic, K., SA 8 (1960) 385., IV. t. 4—5.; Novotna, M., Musaica 4 (1964) IX. t. 1. [76] Hampel J., A bronzkor... CLXXII. t. 22—23., CCXXVI. t. 1.; Jósa A.

r Arch. Ért. 22 (1902) 275., 1, 5. ábra.; Penjak, Sz. I.—Sabalin, A. D., Szov. Arch. 1964. 195., 1. kép 1, 3, 4, 10. [77] Hampel J., A bronzkor... CLI. t. 15., CLIX. t. 6. [78] Hampel J., A bronzkor... CC. t. 1.; Mozsolics, A., Arch. Ért. 90 (1963) 253., 1. kép 9, 11. [79] Merhart, G., Festschrift des RGK in Mainz. II. 1952. 4. [80] Müller—Karpe, H., Die Vollgriffschwerter.. . 22., XIX. t. 10. [81] Hampel J., A bronzkor... XXIII. t. 1.; Müller—Karpe, H., Die Vollgriffschwerter ... 46. [82] Hampel J., A bronzkor. . . XX. t. 2. [83] Coiüen, J. D., BRGK 36 (1955) 79. [84] Uo. 63. [85] Patay P., Magyarország műemlékei. Nógrád megye. (Budapest, 1954) 18.; Archeologische Funde in Ungarn (Budapest, 1956) 121. A leletet a Kirkendrup típusú csésze alapján a Hallstatt B| periódusba keltezhetjük. [86] Márton L., Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. (Budapest, 1911) 324., 329. A tokosbalták és a hat oldalspirálissal rendelkező sujtásos fibulák alapján a lelet legkorábban a Hallstatt A

2 periódus folyamán kerülhetett a föld alá. Nem tartozik a lelethez az öntött, vízszintesen bordázott kardísz. Az korabronzkori. [87] Pintér S., Arch. Ért. 19 (1899) 56—60. Az eléggé nagy időszakon át használatban volt tárgyakból álló leletet (gombosvégű, markolatnyújtványos sarlók, lándzsahegyek, félholdaskávájú tokosbalták) néhány fiatalabb típusú tokosbalta alapján keltezhetjük a Hallstatt A

2 periódusba. [88] Gallus S—Horváth T., A legrégibb lovasnép... X—XI. t. [89] Sennovitz Gy., Arch. Ért. 22 (1902) 282., 1—7. ábra. A felsőszárnyállású balta alapján a Hallstatt B korszak elejében állapíthatjuk meg a lelet korát. [90] Hampel J., A bronzkor... XCV—XCVI. t; Arch. Ért. 1 (1880) 279—283. Foltiny, L, szerint a leletben lévő egyik bronz edénytöredék Fuchsstadt típusú csészéhez tartozhatott (Zur Chronologie... 104.). Müller—Karpe ezt a csészetípust nagyrészt a Hallstatt A

2 periódusba keltezte, de megállapítja, hogy az néha még Hallstatt B korú leletekben, így Kirkendrup típusú csészével is előjön (Beitrage... 158.). Amennyiben a bodrogkeresztúri leletben lévő másik csészetöredék valóban Kirkendrup típusú csészéhez tartozott (Foltiny, S., Zur Chronologie... 105.), úgy ez a Hallstatt B

t periódusban határozza- meg a lelet korát. Megfelelhet ennek korban a sujtásos fibula és széles pengéjű sarló is. [91] Mozsolics A., Dér Goldfund von Velemszentvid (Basel, 1955) 36., XV. t. Mozsolics A. a fiatalabb sujtásos fibulák körébe, azaz a Hallstatt B korszakba sorolja a leletet. Á négy spirálisban végződő aranylaphoz hasonló kengyelű fibulák azonban már a Hallstatt A korszakban is előfordulnak (Müller—Karpe, H., Beitrage... 103., 192., 27. kép 5.), s így inkább a Hallstatt Aj periódusba határozhatjuk meg a lelet korát. [92] Jósa András—Kemenczei T., A nyíregyházi Jósa András Múz. Évk. ft (1963—64) XVII—XIX. t.