A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

72 KEMENCZEI TIBOR Észak-Magyarországon valószínűleg e népmozgalom nyomán kerültek a földbe a Hallstatt B korú bronzleletek. Lehetséges, hogy a Felső-Tiszavidéken előkerült nagyobb számú Hallstatt B korú bronzlelet elrejtését is e népmozgalom váltotta ki. A szandai raktárlelet már a keleti népcsoport hagyatéka lehet, s korban kétségtelenül fiatalabb, mint a túlnyomórészt nyugati típusú bronztárgyakkal Hallstatt B időszakra keltezhető raktárleletek. Az ún. prészkita típusú bronztárgyak nyugati elterjedése ezzel a népmozgással indulhatott meg. A szandai raktárlelettel lényegében lezárul a koravaskori bronzművesség fejlődése a Felvidék területén. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a bronzkor teljes tartama alatt a kárpátmedencei bronzipar egyik központja volt ez a terület. Míg a korai és középsőbronzkorban Erdély mellett másodrendű volt, addig a pilinyi kultúra idején (Reinecke BC — Hallstatt Ai) igen jelentős bronzművességi centrum alakult ki ott. A korai vaskor első fele folyamán (Hallstatt A2 — Hallstatt B] főleg nyugati, északnyugati típusú bronztárgyak terjedtek el, a keleti, felsőtiszavidéki—erdélyi fémművességi központ termékei kevesebb számban fordulnak elő. A bronzművesség egyéni jellegét, helyi színezetét főleg a pilinyi kultúra hagyományainak továbbélése adja meg. A Hallstatt B periódus végén egy keleti népcsoport megjelenésével (füzesabonyi — mezőcsáti temetők) keleti, erdélyi típusú bronztárgyak terjednek el. Ezután már a szkita kor következik. Kemenczei Tibor