A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

KORAVASKORI BRONZ RAKTÁRLELETEK A MISKOLCI MÜZEUMBAN 57 tezhetők, azaz nem tartoznak a rimaszombati típusú raktárleletek közé. A Felvidéken, az Ipoly és a Tisza között a Reineoke BC korszak kezdetétől a Hallstatt A periódus elejéig élt a pilinyi kultúra népe. E korszakban ezen a területen egy egységes fémművességi kör bontakozott ki, az ún. rimaszombati típusú raktárleletek köre. A rimaszombati típusú raktárleletek nagy része a Hallstatt A periódus elején került a földbe, a pilinyi kultúrát megszüntető népmozgás következtében. A pilinyi kultúra helyére területének nagy részén a szlovák lausitzi és a keleti Gáva kultúra elemeiből összeolvadt Kyjatice kultúra, míg a keleti Északalföldön a Gáva kultúra lépett. Ez a népmozgás adja meg Észak-Magyarországon a korai vaskor kezdetét [99]. A Hallstatt A pediódus elejétől a pilinyi kultúra területén a korábban egységes bronzművességi központ lényegében elvesztette sajátos, egyéni jellegét, s a letelepült új népcsoportok eredetének megfelelően a nyugati urnamezős kultúrkör, illetve a szlovák lausitzi kultúra, valamint a Felsőtiszavidék —erdélyi fémművességi központ bronztárgy típusait vette át. A pilinyi kultúra területe a korai vaskorban kulturálisan két részre tagolódott. A Felvidéken az ún. Kyjatice kultúra emlékeit találjuk meg, míg a Bodrogközben, a Hernád alsó folyásától keletre, a Taktaközben a Gáva kultúra népe telepedett meg. Ez nemcsak kerámialeletekben, hanem a bronz raktárleletek összetételében is megmutatkozik. A Felső-tiszavidéki fémművességi kör bronztárgyformáiból álló raktárleletek azon a területen fordulnak elő, amelyeken a Gáva kultúra kerámialeleteit is megtaláljuk. A Felvidék nagy részén pedig, ahol a Kyjatice kultúrkör foglalt helyet, a Hallstatt A2—B korszakban főleg a nyugati urnamezős kultúrkör bronztárgytípusaiból álló raktárleletek a jellemzőek. Természetesen ez a területi megoszlás nem kizárólagos, hanem csupán a leletegyütteseket meghatározó bronztárgyak többségére érvényes, hiszen a keleti és nyugati eredetű bronztárgyak gyakran előfordulnak egy leletben is. A Kyjatice kultúra elterjedési területén a következő kora vaskori raktárleletek kerültek a napvilágra: Érsekvadkert, Ecseg, Nógrádmarcal, Bükkaranyos I—

II., Borsodgeszt, Bükkszentlászló I—

II, Kacs, Szikszó, Zsujta, Aggtelek, Keresztéte. Ezek a kora vaskori raktárleletek összetételükben eléggé egységesek, noha nem azonos korra keltezhetőek. Időrendileg két csoportra válnak szét. Az idősebb leletek a Hallstatt Á2 korszakra helyezhetők, míg a fiatalabbak a Hallstatt B korszaknak felelnek meg időben. A Hallstatt A2 korszakra keltezhető raktárleletek igen csekély számúak, mindössze az ecsegi, nógrádmarcali, zsujtai és keresztétei raktárleleteket sorolhatjuk ide. A korszak legjellemzőbb tárgyának a liptói típusú kardot tarthatjuk. A zsujtai raktárleleteken kívül cak szórványleletből ismerjük a tárgyalt területről (Szihalom, Sajószentpéter, Edelény, Borsodbóta [100]. MüllerKarpe véleménye szerint a szlovák-felsőmagyarországi területen a liptói kardtípus a ragályi kardformából vezethető le. Ezt bizonyítja a zsujtai lelet, amelyben egy, a Ragály típushoz közelálló s több liptói típusú kard van [101]. Müller-Karpe véleménye kétségkívül helyesnek látszik. Mivel a ragályi típusú kardok a pilinyi kultúra fémművességének termékei lehettek, a liptói típusú kardforma kialakítása részben a pilinyi kultúra bronzművessége hagyományai továbbélésének tulajdonítható. Ehhez jelentős mértékben a szlovák lausitzi 5*