A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

64 KEMENCZEI TIBOR Az orsófejű tűk (XII. t. 2—3) párhuzamait a lausitzi kultúra területéről ismerjük. Ebben a formában főleg a Hallstatt A periódusra jellemző [60]. A lencse alakú karperecek (XII. t. 5—6) a Hallstatt A periódusban jelentek meg a Felvidéken, de előfordulnak még a Hallstatt B első felére keltezhető raktárleletekben is (pl.: Bükkaranyos — II. t. 15). A zárt körszelet átmetszetú karperec (XII. t. 4, 6. kép) díszítése a Hallstatt B periódus első felére helyezhető pecsétlős végű, nyitott karperecek díszítésével mutat rokonságot (pl.: Bükkaranyos — 2. kép 4). Az Ároktő és Tiszadorogma között napvilágra került raktárlelet kormeghatározó darabja mindenekelőtt a törött tokosbalta (XIII. t. 1). Hasonlók Hallstatt B korú leletegyüttesekben fordulnak elő [61]. A széles pengéjű bordázott sarló szintén erre a korszakra jellemző (XIII. t. 7). A többi sarló és az ívelt hátú késtöredék (XIII. t. 2—5, 6) már a megelőző időszakban is ismeretesek voltak. A négyesi lelet nem tartalmaz pontos kormeghatározásra alkalmas tárgyat. A félholdas kávájú tokosbalta (XIV. t. 11) igen hosszú időszakon át használt eszköztípus volt (Reinecke BD — Hallstatt B), s nem adnak jobb keltezési lehetőséget a bronzgombok sem (XIV. t. 1—10, 12). A leletegyüttes egészét tekintve valószínűnek tartjuk, hogy a Hallstatt A periódusnál későbbre nem keltezhető. A fiatalabb variánshoz sorolható félholdas kávájú tokosbalta pedig valószínűvé teszi, hogy e korszak második felében került a föld alá. A bronzsisakot kell tartanunk a szikszói lelet legjelentősebb tárgyának (XVI. t. 1). Egyszerű félgömb alakú, oldalrészénél lapított. A Kárpát-medencében eddig előkerült sisakoktól főleg abban tér el, hogy teteje teljesen sima, nem volt rajta gomb. Formája után a legrégebbi típusú bronzsisakok közé kellene sorolnunk. Egyszerűbb mint a gombos tetejű sisakok, s a bőrből készült sisakok bronzutánzatának látszik. A kísérőleletei alapján azonban fiatalabb korú, mint a Kárpát-medence területén előkerült legrégebbi gombos tetejű sisakok. A markolatnyújtványos sarlók széles pengéjükkel (XV. í. I, 3, 6) fiatalabb formai jegyeket tüntetnek fel, mint a Reinecke BD—Hallstatt A periódus első felében elterjedt hasonló sarlók. Pengéjük azonban még nem bordázott, mint ezt a Hallstatt B korú sarlóknál látjuk. A pengére merőleges oldalain levő szárnyakkal ellátott bronzbalta (XV. t. 2) viszont már a Hallstatt Bi korszakra jellegzetes tárgy a nyugati urnamezős kultúrkörben [62]. Ez határozza meg tehát a raktárlelet, így a bronzsisak korát is a Hallstatt B periódus kezdeti szakaszára. A Kárpát-medencében a legkorábbra keltezhető gombos tetejű sisakok eddig Erdélyben kerültek elő Hallstatt Ai korú raktárleletekből [63]. Szlovákiából M. Novotna közölt két leletet, amelyek gombos sisaktöredéket tartalmaztak. Korukat szintén a Hallstatt Ai periódusban határozta meg [64]. Ezek közül azonban a zaskovi lelet, egy benne levő, már Hallstatt Ai> és B korú leletegyüttesekben előforduló tokosbalta alapján kétségtelenül fiatalabb időszakra helyezhető [65]. Nem keltezhető teljes bizonyossággal a Spisska Bela-i lelet sem a Hallstatt Ai periódusra, íriszen összetételében (szögletes átmetszetű karperecek, babérlevél alakú lándzsahegyek) a keresztétei raktárleletnek felel részben meg, amely viszont a Hallstatt A2 korszakra helyezhető [66], Annak ellenére, hogy a Spisska Bela-i lelet tárgyai már a Hallstatt A periódus má-