A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

60 KEMENCZEI TIBOR Az előbbi karperecformához hasonlóan a későbronzkorra és a korai vaskor elejére jellemző a kerekátmetszetű, függőlegesen vonalkázott hátú (VI. t. 20, 5. kép 2) és a függőlegesen bordázott karperec (VI. t. 18, 5. kép 4), a sodrott huzalból készült karperec (II. t. 7), valamint a kétmenetü díszítetlen karperec (VII. t. 1) [29]. Az előbbieknél fiatalabb korra helyezhetők a lapos négyszög és lencse alakú átmetszetű karperecek (II. t. 11, 13—14), a ferdén bordázott hátú karperec (VI. t. 17, 5. kép 3) [30], valamint a zeg-zug vonaldíszítésű karperectöredék (II. t. 6, 5. kép 5). A két nagyobb és három kisebb karikából összetett ékszerhez (VIII. t. 7.) hasonlókat keletmagyarországi és erdélyi Hallstatt B korú leletekből ismerünk, de előkerült ilyen Dél-Bajorországban is Hallstatt B> időszakból származó leletben [31]. Hallstatt B korú raktárleletből ismerjük a kerék alakú csüngő (VIII. t. 2) párhuzamát is (Velem) [32]. A törött kartekercs párhuzamai is a Hallstatt B periódusra keltezhetőek (VIII. t. 11—12). így a Bükkszentlászló—nagysánci leletben (XI. t. 9, 12) hárfafibulákkal együtt fordul elő. A fűrészlemezek (IX. t. 13, 16) Kelet-Magyarországon a Hallstatt A periódus elején jelentek meg, elsősorban a Felső-Tiszavidéken [33]. A Hallstatt B időszakban már ritkábbak (pl. Pacin — XVIII. t. 1). A bükkaranyosi lelet nagyrésze törött, beolvasztásra szánt tárgy. A tárgyalt bronztípusok mellett még több ilyen törött, jellegtelen bronztárgy található a leletben (bronzlemeztöredék, huzaltöredékek, nyakperectöredékek, eszköztöredékek), amelyek alkalmatlanok a pontosabb kormeghatározásra. A második bükkaranyosi lelet legjellemzőbb tárgyai a hárfafibulák (X. t. 8, 12). Ezek alapján a Hallstatt B periódusra keltezhető. A bükkszentlászlói Ncgysáncról két raktárlelet került elő. Itt koravaskori földvár volt, amelyet a kelták használtak fel később védelmi célokra, erősítettek még tovább. Az innen napvilágra került raktárleletek a koravaskori lakosság hagyatékai. Az első bükkszentlászlói raktárlelet leginkább kormeghatározó tárgyai a hárfafibulák (XI. t. 1—4.]. Ezek a Hallstatt B korszakban jelentek meg, s használatuk tartott a Hallstatt C periódus folyamán is [34J. A bükkszentlászlói lelet hárfafibulái az idősebb csoporthoz tartoznak. Észak-Magyarországról eddig csak néhány hárfafibulát ismerünk (Piliny. Miskolc, Aggtelek, Bükkaranyos — X. t. 8, 12, Bükkszentlászló—Nagysánc) [35]. Ezek, a pilinyi darab kivételével a Bükk hegység területén kerültek elő. Ezért valószínűnek látszik, hogy néhány más bronztárggyal együtt (öntött nyakperecek, szemüvegfibula, (sujtásos fibulák egy része) a lausitzi kultúrkörből dél felé, az Alföld pereméig lehúzódó népesség hagyatékai lehetnek. A lelet kartekercsei (XI. t. 9, 12.) egy sajátságos Észak-Magyarországon — Közép-Szlcvákiában kifejlődött formát képviselnek. Lapos, középen rovátkolt bordával díszített lemezszalagból állnak, végük négyszög átmetszetűvé keskenyedik, s megismétlődő vonalcsoportokkal díszített. Hasonló kartekercs töredéke fordul elő a bükkaranyosi leletben is (VIII. t. 11—12].