A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

LAJOS Árpád: Borsodi palóc dallamtípusok

LAJOS ÁRPAD //. fJ£MFöG/usro P EL EKCS.BRNŐNÉ 69 e DOMAHÁ

ZA ^94%(LÁ

) m *^=r# 0Az á hl rés doma -had me-ngecs- ke fr r r r r r i & r r I Kin gyet rongyot há-si - gátolt áz ette £ /yerrr töí né - ki az ossó, r r ff r r

.r p 1 j i^^ SS 3 33F5 csattá pb-tm - tó kossó~ Csak a Bükk—Mátra északi tájain leltem fel ezt a típust (Domaháza, Bekölce, Egercsehi, Tamalelesz, Pétesvására). Változatait, vagy hasonló dallamokat a zenei példatárakban sem találtam. A következő, heterometrikus kis rövid palóc dal különösen utolsó sorainak dallamfordulataival tűnik ki: 12. TEMPÓe/usro p A^T

1 HCU.Ó VASKÓ ADOLFNÉ 4oé POMAHÁZA 7963 (LÁ) El mén- fem é w • £ pl - ác - rá. J^iffiJ^ s £ ö £/ merítené piácré\rácré piácré rácra 'piacra Fonóházi játékos leány dal. Érdekes példa a maga egyszerűségében, hogy tud megőrizni egy játékdal olyan értékes zenei arohaikumokat, melyek széles körű országos jelenségek voltak, gondoljunk csak a régi, országosan elterjedt menyasszonyvivő lakodalmas dalok („Zörög a kocsi..." „Kocsira ládám...") megkapó, ősi dallamfordulataira: la' la' mi la' ti' — so' so' re so' la' és re re la re mi — do do so, do re frázisokra, melyek sértetlenül megvannak ebben a fonóházi dallamocskában. E palóc típusnak megfelelő változatait az említett dallamfrázisoknak halványabb visszacsendüléseivel a matyóság körében és Dél Bükkalján leltem meg [26].