A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)
LAJOS Árpád: Borsodi palóc dallamtípusok
272 LAJOS ÁRPAO A palóc dallam a Bükk—Mátra tájain északon számtalan sok változatban terjedt el, a borsodi palócság is nagyon jól ismeri mind a széles T parlandó rubato, mind a feszes, tempó giusto ütemezésben [17]. E dallamnak ismerjük egy eredetibb, kvintelő szerkezetű rokonát, mely leghangosabban a matyóság körében csendült fel [18], de ismerős a matyósághoz közeleső Dél-Bükkalján és a Hegyközben is [19]. A palóc típus az ősibb formát mutató kvintelő típusnak két utolsó sorát nemcsak megőrizte, hanem mástáji, északalföldi jellegű dallamokat el is tudott palócosítani e két sorral [20]. Legélesebben kicsendülő dallamfordulata a második sor le' la' la' so' fi la' re re-frázis, mellyel már találkoztunk a 3. és 6. számú példában. . . Ez a típus északon terjedt el, feszesebb ütemű változataiban követhető a Szárazvölgy Cserehát keleti területein [21], s széles ütemű eredeti dallama behatolva a Bodrogközbe, megváltozott a táj ízlése szerint, ahogy ezt a parallel példa mutatja. A következő dallampélda eddig egyedülállónak mutatkozik: 8. M PARLANPORUBATO MfTr r VARBA JÁNOS 80 é. U RAJ ^956 (LA) ¥ Nem bSnom. hogy parasztnak szü - lei - tem, -ff ff i riT r rh £j Méig azt se. hagy szarná do -vi lettem. I üS f=^F tiro -délmám e-gesz bS-ró ja - rSs, Ö m Magam pegyig égy szSmádó jo - h§sz Régi szerkezetű változatait még eddig nem találtam, csak utolsó sorának dallamfordulatait ismertem fel más borsodi palóc dallamokban [22]. Már nagyobb eredménnyel járt a Bükk-hegységtől északra, északnyugatra haladva, egy elterjedt palóc dallamcsalád felkutatása, kétféle kádenciaelhelyezéssel is [23]. Két testvértípust figyelhetünk itt meg, ezek harmadik sorának dallamfrázisa állandó sémát mutat, szilárd dallamtengelyt alkot: so' fa' mi re la' la' ti' la' mi re do.
