A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

MOLNÁR László: Porcelán- és kőedénygyártás Miskolcon a reformkorban

PORCELÁN- ÉS KÖEDÉNYGYÁRTÁS MISKOLCON A REFORMKORBAN gazdagabban kiképzett, és a fedelük fogóval, vagy anélkül készült. A három típus közül a legkorábbit látták el díszítéssel. A henger oldalán, kék mázalatti kobalt festéssel, ovális alakban két leveles ág hajlik össze, mint keret a felirat számára [46]. Természetes, hogy e nagyobb csoportokon kívül más edényeket és tárgyakat is készítettek a gyárban, de úgy gondoljuk, hogy annak ezek voltak a főbb típusú edényféleségei, amelyek a hazai keménycserép történetének maradandó emlékei. Nyersanyagok — kísérletek, A felvidék középső részién kialakult kőedénygyárak és virágzó fazekas ipar egyik alapvető tényezője a környéken előforduló sokféle edény gyártásra alkalmas agyag, amely a fazekasok és az edénygyárak nyersanyagszükségletét biztosította. Elsősorban ilyen ismert nyersanyag a Selmecbányához közeli Premofalu igen jóminőségű ,,porcelánföld"-je, ami valószínű^ leg nem volt más, mint fehérre égő agyag. Ennek ellenére az még a bécsi porcelángyár érdeklődését is felkeltette [47]. Az agyag beszerzésének nem ez volt az egyedüli helye, mert Wartha a környék más helységeit is említi, mint olyanokat, ahonnan a keménycserépgyárba különféle agyagokat szállítottak [48]. A környező vidék jó agyagairól a későbbiek folyamán a század második felében sem szűnnek meg a híradások. A közelebbi lelőhely Apátfalván volt, ahonnan a szilvási és a miskolci üzemek is szállítottak egy időben agyagot. — A miskolci edénygyár jegyében a ,,porcelán és kőedény" kifejezések bizonyítják azt, hogy ott a kísérleteken túlmenően porcelánt is előállítottak — mint ahogyan azt már előbb megállapítottuk. A szükséges nyersanyagokkal minden feltétel biztosítva volt. Azonban éppen a gyárból kikerült porcelántárgyak anyagát vizsgálva az a véleményünk, hogy azok masszáját nem Miskolcon állították össze. — A porcelánkísérleteket és magát a gyártást is Fotter József és Hüttner József személyével hozzuk kapcsolatba, akik a harmincas évek végén az üzemben vezető szerepet töltöttek be és mint ,,fő-porczellánosok" működtek. — Fotter nevével többször találkoztunk a kutatás során. Előfordul, hogy mint „izraelita" van említve, máskor az Rk. anyakönyvben szerepel neve. — Vagyoni helyzete nem lehetett a legkedvezőbb, magas beosztása ellenére sem. Egyik peres ügyével kapcsolatban elrendelték vagyonának zár alá vételét, amit azonban nem tudtak végrehajtani, mivel javakat nem találtak nála [49]. A későbbiek folyamán nem tudunk róla, hogy máshol porcelán vagy kőedénygyárban dolgozott volna, a Butykay üzem megszűnése után. Az első gyár jegyei. A miskolci kőedénygyárak jegyei híven tükrözik azok belső állapotát, valamint a tulajdonosok helyzetét. A három gyár működése mindössze harminc esztendőre tehető kisebb megszakításokkal, de ez alatt az idő alatt külön-külön számos változatát alakították ki a bélyegzőknek. A miskolci kőedénygyárral foglalkozó ismertetések valamennyien megemlítik a külön-