A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

MOLNÁR László: Porcelán- és kőedénygyártás Miskolcon a reformkorban

PORCELÁN- ÉS KÖEDÉNYGYÁRTÁS MISKOLCON A REFORMKORBAN Az első kőedénygyár. A hazai kőedénygyártás kialakulása és virágzása szorosan összefügg a hazai ipar fejlődésével, a XIX. század első felében kibontakozó gazdasági és kulturális élettel. A kőedénygyártás fellendülése több más iparághoz ha­sonlóan a kapitalizmus fejlődésének következménye, szemben az akkori még virágzó céhes fazekas iparral és a születő porcelán iparral. Ezzel a prob­lémával [1] nagyobb tanulmány keretében részletesen foglalkoztunk, ahol ismertettük a magyarországi viszonyokat, azokat a gazdasági és társadalmi tényezőket, amelyeknek következtében a gyárak nagy része néhány év, vagy évtizednyi működés után megszűnt. Alig ismerünk olyanokat, amelyek túl­élték volna a XIX. századot és huzamosabb ideig üzemben voltak [2]. A miskolci porcelán- és kőedénygyártás fejlődése, sok tekintetben azo­nosnak mondható más gyárak működésének történetével, a termelés módját és mennyiségét illetően. Ennek ellenére a jelenlegi kutatások eredményei­nek alapján még nem rajzolhatjuk meg teljesen történetét. Az eddigi kuta­tások, illetve publikációk szinte egyhangúan azon a véleményen vannak, hogy három egymás után létesített gyár működött a városban [3]. Ez a tény indította el az újabb kutatást a fentiek tisztázására. Az első gyár alapításának körülményeire vonatkozóan az előbbi publi­kációkon kívül bővebb adatanyag ma sem áll rendelkezésünkre. Az elmúlt években végzett kerámia történeti kutatások több esetben olyan hitelt érdemlő adatokat is felszínre hoztak, amelyek lehetővé tettek korábbi datálásokat. Ilyennek tekintjük a többi között a Herendi Porcelán­gyárra vonatkozó tudományos feltárásunk eredményeit is, amelyek több mint egy évszázados hagyományt döntöttek meg. [4] Lehetséges azonban, hogy korábbi adatok még üzemünkkel kapcsolatban is előfordulnak. A mis­kolci egyházi anyakönyvek átvizsgálása során a foglalkozás pontos bejegyzé­sének következtében sikerült a harmincas évek elejétől nyomon követni a gyári dolgozókat. Az első adat 1833-ból ismeretes, feltételezhetően a Butykay­féle gyárra vonatkozik, amely véleményem szerint ebben az évben kezdte meg működését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom