A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

SZ. CZEGLÉDY Ilona: Középkori csontmegmunkáló műhely a diósgyőri várban

KÖZÉPKORI CSONTMEGMUNKÁLO MŰHELY A DIÓSGYŐRI VÁRBAN 229 analógiák alapján inkább futó lehetett [16]. Hazánkban csak Nagyvázsonyban került elő eddig, három XV. századi sakkbáb (királynő, futó, bástya) £17]. Ezek ott helyben, a vázsonyi pálosok csontfaragó műhelyében készültek. A Diósgyőrben előkerült figura is minden bizonnyal „házigyártmány", a helybeli műhely készíthette a vár lakói számára. A sakkbábu talpán jól látszik az esztergapadba történő befogás nyoma. Történeti adatokból eddig is tudtuk, hogy a XIV. századtól kezdve hazánkban is játszottak sakkot. A szóbanforgó sabkbábu-lelet szintén bizonyíték erre. Érdekes, hogy éppen Beatrix királynőről — a diósgyőri vár egykori úrnőjéről — jegyezte fel Bonfini [18], hogy kedvelt szórakozása volt a sakkjáték [19]. Az ismertetett leletekből meggyőződhettünk róla, hogy a diósgyőri várban csontfaragó műhely dolgozott. Termékei: különböző használati tárgyak csontalíkatrészei, és kész tárgyak. (Pl. a vár lakóinak szórakozását szolgáló darabok: sakkfigurák, különböző csont tesserák.) A csontmegmunkáló műhelyben minden bizonnyal a budavári anyagon bemutatott technológiával dolgozták meg a tárgyakat. Ebben a műhelyben is ismerték és használták az esztergát. Ezek a csontfeldolgozók, esztergályosok (akik talán fatárgyakat is hasonló módon készítettek) részben más műhelyek számára dolgoztak, részben kész tárgyakat készítettek (játék és piperesszközök). A várban nagyarányú építőtevékenység zajlott Zsigmond és Mátyás korában. Ekkor építették ki a külső várat. A vár belső berendezését is bizonyára állandóan újították. Okleveles adatunk ugyan pillanatnyilag nincsen arra, hogy itt milyen „aprómívesek" dolgozhattak, de a csontfaragó műhely léte feltételezi, hogy az itt készült eszközöket más műhelyekben használhatták fel. Valószínű, hogy a budai várhoz hasonlóan itt is dolgozott pl. asztalos műhely is. (itt is előkerültek pl. fémből készült bútorveretek.) A budai vár csontanyagát feldolgozó tanulmányban említik [20], hogy Visegrád-Alsóvárban, továbbá Pomáz-Klisszán is előkerült hasonló csontanyag. Ez a tény is amellett szól, hogy mindenütt, ahol királyi építkezések "zajlanak, megjelennek a királyi műhelyek, s azok termékei. A diósgyőri csontfeldolgozó műhely leletei főként a déli falszoros zárt — Zsigmond-kori kályhacsempékkel keltezett [21] — szemetesgödrében (IX. t.) kerültek elő, de szórványosan máshol is, főleg a Mátyás-kori törmelékrétegben. A Diósgyőrben talált faragott csontok [22] itt helyben készültek. A budai XIV—

XV. századi csontfeldolgozó műhely hatása tehát máshol is kimutatható. Nem valószínű, hogy a budai műhely költözött le az egyes várakba, hanem talán hasonlóan az építőmesterekhez, egy-egy nagy mesterségbeli tudással rendelkező mestert küldtek ki, hogy helyi műhelyt alakítson. A királyi lakóhelyek mellett tehát nemcsak az építőtevékenység lendült fel, hanem bizonyára minden ezzel kapcsolatos kézműipar is. Sz. Czeglédy Ilona