A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

VALTER Ilona: A bélapátfalvi monostor feltárási munkálatai 1964-ben

202 VALTER ILONA cserepet találtunk (8. sz. kép, 1.), A csontváznak melléklete nem volt. Fel­tehetően a középkorban temették ide. A csontváz fejénél talált falazat a káptalantermet osztó pillér alapozása. Erre enged következtetni elhelyezkedése, minthogy a terem közepén talál­tuk, valamint alapozási mélysége is, amely kisebb, mint a terem keleti és nyugati faláé (6. sz. kép). A káptalanterem nyugati falának belső oldalánál egy őskori — feltehetően bronzkori — hulladékgödröt tártunk fel. A hulla­dékgödör foltja a fal belső síkjától számított mintegy 1,10 m-es sávban látszott. Az őskori telep hulladékgödrébe ásták a monostor alapozási göd­reit. Ugyanebben a kutatóárokban, a káptalanterem nyugati és a kerengő keleti fala között, a keleti kerengőfolyosó padlószintje alatt egy téglafala­zású sírgödröt találtunk (9. sz. kép). Melléklete nem volt. A fölötte levő laza törmelékrétegből került elő az Árpád-kori cserép (8. sz. kép, 1.). Teme­tési idejét tehát ennek is a koraközépkorra tehetjük. Ugyanennek a II. sz. kutatóároknak a nyugati végében, a keleti kerengőfolyosó udvari fala mel­3. — A kerengő északi udvari fala az I. sz. kutatóárokban. (Király György felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom