A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?

HOL ÁLLT A KÖZÉPKORI SÁROSPATAKI VÁR? JgJ levélben említett északi toronynak, az árpádkori várnak ettől délre kellett volna állnia, ahol szintén nem ismerünk vármaradványokat. Patak várának és városának eltérő helyét valószínűsíti' az is, hogy a várost ért támadások leírásában a várat sohasem említik. 1285-ben a második tatárjáráskor a tatárok felégetik a várost és lakosait, köztük a plébánost elhurcolják [24]. A várral megerősített várost az ellenség talán kevésbé támadta volna meg, és lakosai a várban menedéket találhattak volna. 1312-ben Omodé nádor és fiai csak a várost támadják, „hogy kifosszák és lerombolják" [25]. 1315-ben Ákos István nádor fiai is Patak városa ellen vezetnek hadat, és azt feldúlják [26]. A XIV. és XV. sz.-i oklevelek, ha nem is adják meg a pataki vár helyét, az előbbiekben leszűrt következtetést, hogy a pataki vár azonos a sátorhegyi vagy újhelyi várral, megerősítik. A jelenleg ismert oklevelek ugyanis 1493-ig egyidejűleg nem említik Patak és Ujhely várát, a két várossal együtt csak egy várat emlegetnek, és ezt váltakozva pataki vagy újhelyi várnak nevezik. Patak, illetve Ujhely vára és a két város 1321 és 1390 között ismét királyi vagy királynői birtok, miután a Baksa nembeliek, akik ismételten hatalmukba kerítik, kárpótlás ellenében I. Károlynak visszaadják [27]. A várnagyokat és helyetteseiket ebben az időszakban „de Patak" megnevezéssel említik [28]. A várat egy 1367. évi oklevél „Castrum Patak vár "-nak nevezi, míg két 1386. évi „Regale Castrum Patak"-nak [29]. Ugyanebben az időszakban „Wyhelwara"-t is említik: 1334-ben Babonich János, korábbi királynői tárnokmester és pataki várnagy itt keltez egy adománylevelet, 1390ben pedig Mária királynő „in Potak" keltezésű oklevelével egy „Wyhelwara"-tól elcsatolt rétet adományoz az újhelyi pálosoknak [30]. 1390-ben Zsigmond egyéb birtokokkal együtt ,,Patak és Ujhely nevezetű városokat a közelükben álló várral" és ezek tartozékaival Perényi Miklós volt szörényi bánnak adományozza érdemei elismeréséül. Az adománylevél félreérthetetlenül egy várról szól, amely mindkét város közelében áll [31]. 1391-ben Zsigmond újabb adománylevelet állíttat ki ugyanezekről a birtokokról Perényi Miklós számára, ezúttal azt is megemlítve, hogy ezeket a Krassó megyei Érsomlyó váráért adta cserébe. Ez az oklevél a birtokok felsorolásánál „a Pataknak nevezett királyi várunkat, a hasonlóképpen Pataknak és Ujhelynek nevezett városokkal együtt" fogalmazást használja. Hasonlóan szól Zsigmondnak a birtokba iktatás ügyében az egri káptalanhoz intézett levele, és a káptalannak a beiktatásról szóló oklevele [32]. 1401-ben Zsigmond az elhunyt Perényi Miklós fiai és örökösei, Miklós, László és Jakab számára megerősíti 1390. évi adománylevelét, és ebben ismét Patak és Ujhely királyi városokról és a közelükben álló várról szól [33]. Az ugyanarra az adományra vonatkozó oklevelek eltérő szövegezéséből világosan kitűnik, hogy egy várról van szó, az újhelyinek is mondott Patak váráról. A Perényiek 40 évig tartó birtoklása idejéből ismert oklevelekben egyszer fordul elő a „castellanus castri Patak" megnevezés [34j, míg újhelyi várnagyot többször is említenek [35] és Zsigmond alább ismertetendő 1429; évi oklevelében is csak újhelyi várnagyokról szól [36].