A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

BOLDOGKŐ VARÁNAK FELTÁRÁSA 15S EZ3 HUMUSZOS GH3 HEI-VENKÉNT KÖVES, k4VI<:»os TÖL^ K-EN cTirKE^ESI TÖRMELÉK E3 A MELYITES AU&O &ZINTJEli"l l| ÉRINTETLEN SAHC-A TALAJ 53. kép. A kaputorony előtti terület „C" kutató árkának D-i metszete. egy puskaportörő malomház. Az külüknek is fenekei, hasonlóképpen az töröknek vége is majd egy arasznyira rézzel vannak megborítva." Volt itt „hosszú czövekeken álló porszitáló tábla, szkábas szarvastekenő, szita és puskaporkeverő vaskalán" [147]. Ebből kiderül, hogy a huszti malom vízi malom volt. Feltárás eredményeként malom nyoma a füleki várban került elő, de ez gabonaőrlő volt [148]. Boldogkő puskaportörő száraz malma kis helyiségben működött, így működésére a néprajzi anyagban gyakran előforduló haj tómalom — amikor az állat körbe hajtja a nagy kereket — nem hozható fel. Inkább a régi népi malmok, a taposó malmok említhetők meg a boldogkői esetében. A taposó malom hajtó kereke ferde síkban forgott, s ezen a keréken járt egyhelyben a hajtó ember vagy állat, miközben lába alatt forgott a nagy kerék [149]. Boldogkőn is így működhetett a malom, csakhogy itt a kerék függőlegesen forgott. Korabeli vagy korban hozzá közel eső száraz malmokról nem ismerünk olyan ábrázolást, leírást, amely elképzelhető lenne Boldogkőre. A sziklába faragott medence oldalánál levő csatornában (21. kép) foroghatott függőlegesen a kerék, amit egy vízszintes tengely tartott. A tengelyt a medence oldalába, egymással szemben faragott két cölöplyukban elhelyezett gerendák rögzítették. A medencéből kivezető hosszú csatorna és a Ny-i fal előtti csatornaszerű mélyedés a malomszerkezetet tartó, rögzítő gerendák helye lehet. A nagy medencében állhatott a tartály, ahova a megőrölt anyag lefolyt. A tulajdonképpeni őrlést, portörést a kerék felett magasabban elhelyezett és a nagy kerék forgásával áttétellel forgatásba hozott őrlőkövek végezték [150]. A feltárás során előkerült malomkövek bizonyára e malom őrlőkövei voltak. Az 1682-es inventáriumban még két érdekesebb dologra figyelhetünk fel. Az egyik az, hogy a pince felett, a csonka básyán serfőző üstöket, a palotában pedig serkádra való faanyagot említ. Ez arra enged következtetni, hogy a várban, talán éppen a csonka bástyán serfőzés is folyt. Lehetséges, hogy a pince feletti fal és az „A" fal közti sziklafelszín lépcsős, cölöplyukas meg-