A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

BOLDOGKŐ VÁKANAK FELTÁRÁSA 119 ban épül fel [108]. J. Tomka Szászky az 1777-ben megjelent munkájában a Péchy-család birtokának mondja a várat [109]. A Péchyeké a vár a múlt század végéig. 1890-ben gr. Péchy Manó meghalt [110], s a birtokokat leánya, Zichy Rezsőné, sz. Péchy Jequeline örökölte [111]. Valószínű így került a Zichy család kezébe a Péchy-birtokokkal együtt a vár is, amelynek további sorsára vonatkozóan nem maradtak xánk feljegyzések. Mindössze egy — a századfordulón készült — kis rajzot ismerünk ebből az időből, amelyen a falak nagyjából a mai állapotot mutatják, csak a palotán nyeregtetővel. Ez a rajz az 1860-ban megjelent után a második, amit Boldogkő váráról ismerünk [112]. Részletes felmérését 1952-ben az Építésügyi Minisztérium Miskolci Tervező Intézete végezte el. A vár jeltárása A vár feltárása 1963. nyarán indult meg [113]. Az ásatási terv szerint abban az évben az alsó vár, tehát a kaputorony, az udvar vagy falszoros, a csonkabástya és a déli torony feltárását végeztük el. A munkát a kaputoronyban és a bejárat előtt levő kis akna (3. kép) kitisztításával kezdtük meg. Az akna a kaputorony és a bejárathoz vezető út építménye között van, keleti oldalát a meredek szikla alkotja. Legmélyebb pontja a „bejárat küszöbén felvett fix ponttól 515 cm mélyen bukkant elő. Feltöltődéséből edény-, kályhacsempe-, vasalástöredékek, csizmapatkó (VI. t. 11.), állatcsontok kerültek ki. A kaputorony félkörös alaprajzú, falában lőrésekkel. Kifelé és az udvarra néző bejárata neogótikus. Feltárása során láthatóvá vált a 150 cm magas, átlagosan ugyanilyen széles alapozása, amely 20 cm vastag törmelék alatt mutatkozott. A torony D-i és Ny-i részén a szikla erősen lejt, átlagosan 150 cm mélyen van, a küszöbnél 300 cm mélyen. A torony belsejét majdnem a küszöbig falomladékszerű, köves-téglás anyag töltötte ki, amelyből néhány XV. századi, a felsőbb részéből pedig XVI. századi kerámiadarab került elő (6. kép). Az udvar felé eső bejárat két oldalánál, közel a torony sarkához, egy-egy téglalap alakú, 25 cm mély cölöplyukat találtunk. Valószínű, hogy még a kaputornyot megelőző, fából készült kapuzathoz tartozik. A kaputorony közepén még egy kisméretű, 20 cm mély cölöplyuk volt a sziklába faragva (4—5. kép). A kaputoronyból az alsó udvart képező falszorosba jutunk, amelyet Nyról — ma is magasan álló, gyilokj áros, kifelé szűkülő lőrésekkel ellátott —• magas fal véd (7. és 11. kép). Az udvar közepe táján a feltöltődés csupán 10—20 cm-es, leletek nélküli, újkori humusz volt. Keleti oldala mellett, középtájon a feltöltődés átlagosan 60 cm magas volt, az É-i és a D-i részen 30 cm mélyen jelentkezett a szikla. A feltöltődés itt az öregtorony és a palota omladékának mutatkozott, lelet igen kevés volt, mindössze néhány kályhacsempe, egy cseréppipatöredék és csizmapatkó. Az udvar ÉK-i sarkában, a pincebejáratnál a meredek sziklafalba faragva egy 220 cm hosszú, 30 cm széles és 30 cm magas padka került elő. Ettől 12 m-rel délebbre még egy 235 cm hoszszú, 55 cm széles, 25 cm magas padkát találtunk, amely felett a sziklát homorúan bevájták. A pincenyílásnál levő déli végénél a sziklába faragva, egymás