A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

210 K- VÉGH KATALIN Boldogkő története Boldogkő vára első — mint „castrum Boldua" — említése egy 1295 körül Kelt okielvélben maradt fenn. Ebben III. Endre király megerősíti Jaak fia Tyba ispánt a Zala megyei Rezy és Syd birtokában, s visszaállíttatja a zavargások során lerombolt határköveket. Az oklevél elején mint László királytól kapott szálai birtokokról van szó, amelyekért — a szöveg további részének legvalószínűbb értelmezése szerint — cserébe „Boldua" várát adta [16). A vár — illetve annak legrégibb része — 1295 körül már állt. Az oklevél szerint a birtokcsere László, azaz IV. László király idején történt. Ezt a birtokcserét az 1280 körül (a pontosabb évszámot ebben az esetben nem tudjuk) Szegeden kiadott oklevele tartalmazza, amelyben László az általa megszabott csere alapján Jaak fiának, Tyba ispánnak, továbbá a tárnokok és a királynő mesterének, Istvánnak és fivéreinek átadja a Zala megyei Rezy, Syd, Guelse és a veszprémi várhoz tartozó Zepene birtokokat, és elrendeli határaik bejárását [171. Ez utóbbi oklevél szerint a birtokcsere 1280 körül történt, amelyben — bár a cserébe kapott birtokokat nem nevezi meg, de az 1295 körüli oklevélből következtetve bizonyosra vehetjük, hogy — a király Boldogkő várát kapta. Ez a tény pedig azt bizonyítja, hogy a vár 1280 körül már állt. Birtokosa ebben az időben a Tomaj-nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán volt [18], s valószínűnek tartjuk, hogy a vár építése is a Tomaj-nemzetséghez fűződik, lehetséges, hogy maga Tyba alispán építtette. Az 1280 körüli birtokcserében IV. László megszerezte a várat, s így királyi birtok lett. 1300-ból ismerjük az első várnagyot név szerint, akit Jánosnak hívnak. Az oklevél mint „nos Johannes Comes Castellanus de Bolduaku" tesz róla említést [19]. János várnagy Amadé nádor Benedek nevű alpári, feleséggyilkos jobbágyának ügyében jár el [20]. 1301-ben Gergely választott esztergomi érsek itt állít ki oklevelet [21]. Az 1300-as adatból azt is megtudjuk, hogy ekkor már az Amadék birtokolják a várat, akik aztán az interregnum alatt is kezükben tartják. Amadé nádor megöletésével (1311) és fiainak katonai megveretésével (1312) Károly Róbertnek sikerül az Amadék hatalmát megtörni, s birtokaikat a Drugetheknék adományozza [22]. Boldogkő várába királyi várnagyot ültet [23], majd Drugeth Fülöp nádor német és olasz várnagyokat tart benne. 1331-ben kelt oklevél szerint birtokügyben Német Lukács boldogkői várnagy megjelent a budai káptalan előtt [24]. 1335-ben várnagya Olasz János [25], aki felesége, Sebe asszony révén a Szabolcs megyei Berzel nevű birtokhoz jut [26]. Az 1336, 1337, 1339, 1342-ből ezzel a birtokkal foglalkozó oklevelek [27] szerint a boldogkői várnagy továbbra is — valószínű 1350-ig — az említett Olasz János. 1351-ben Poháros Péter veszi át a boldogkői tisztet, aki eddig 1346-tól szalánczi várnagy volt [28]. 1352-ben Kelemen nevű alvárnagya van Boldogkőnek [29]. A vár birtokosa 1339-ben oklevél alapján Wyllermus Drugeth palatínus [30], s feltehetően még jó ideig, talán az 1351-es várnagyváltozásig a Drugetheké marad. További birtokosait nem ismerjük hosszabb ideig, majd 1383-ban királyi várként említik [31], Egy 1388. jan. 20-án, Budán kelt oklevélben Boldogkő még mindig királyi várként szerepel [32], amelyhez Vizsoly, Szerencs,